Negyven kilométer magasra jutott Camilla, az amerikai gumicsirke. A játékot a kaliforniai Bishop város középiskolájának tanulói egy tudományos kísérlet keretein belül kétszer is az űrbe küldték, a kaucsukcsirke kötött szkafanderén olyan sugárzásmérőket is elhelyeztek, amiket az atomerőműben dolgozóknak is viselniük kell.

A gumicsirkén kívül négy kamera, két GPS-jeladó, egy speciális hőmérő, hét ízeltlábú és két tucat napraforgómag vett részt a küldetésben, a furcsa csomag nagyjából kilencven percet töltött a sztratoszférában, az útnak a nyomás lecsökkenése miatt szétrobbanó léggömb vetett véget, a visszazuhanó eszközöket egy ejtőernyő fékezte le. A tanulók kétszer is útnak indították a csomagot, egyszer március másodikán, egyszer pedig tizedikén, az adatok összehasonlítását az teszi érdekessé, hogy épp a két időpont között ment végbe az idén egyelőre rekord erősségű napkitörés.

A különleges utazó kiléte is a naptevékenységgel magyarázható – Camilla Corona ugyanis a NASA napkutató projektjének, az SDO-nak a kabalaállata, és fontos szerepet tölt be abban, hogy a program az iskolás gyerekek körében is nagy sikert arat.

A csirke ugyan az űr felé indult, de nem jutott el odáig – meteorológiai léggömbbel ez nem is igen lehetséges. Az űr határa ugyanis körülbelül száz kilométer. Ezt a határt Kármán-vonalnak is nevezik, ugyanis Kármán Tódor számolta ki azt a magasságot, ahol a légkör már olyan ritka, hogy egy Földről indított jármű nem tud a felhajtóerő segítségével repülni.