A Tejútrendszer szomszédságában lévő két galaxis évmilliárdokkal ezelőtt olyan közel került egymáshoz, hogy közöttük egy hatalmas gázhíd képződött – a felfedezésről a csillagászok az Amerikai Asztronómiai Társaság 220. közgyűlésén számoltak be az alaszkai Anchorage-ben.

Az amerikai Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium (NRAO) csillagászai a nyugat-virginiai Green Bank-i teleszkóppal végezték a megfigyeléseket. Így fedezték fel a hatalmas Androméda-galaxist (M31) és a Triangulum-galaxist (M33) összekötő struktúrát – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon. Az Androméda-galaxis 2,6 millió fényévnyire, míg a Triangulum-csillagváros 3 millió fényévnyire található a Földtől. Mindkettő az úgynevezett Lokális Csoport galaxishalmaz tagja, amelybe a Tejútrendszer és további harminc csillagváros tartozik.

A két galaxis közötti gáznemű összeköttetés létét először holland csillagászok vetették fel 2004-ben, ám megfigyelését mindeddig technikai okok hátráltatták. Az igen érzékeny Green Bank-i teleszkóppal végzett legújabb megfigyelések viszont nemcsak igazolták a gázhíd létét, amelyet hidrogén alkot, hanem hat sűrű gázcsomót is felfedtek benne. „A gáz tulajdonságai arra utalnak, hogy ezek a galaxisok igen közel haladhattak el egymás mellett a távoli múltban. Az összeköttetés tanulmányozása sokat elárulhat számunkra mindkét galaxis evolúciójáról" – hangsúlyozta Jay Lockman, az NRAO csillagásza.

A gázcsomókat vizsgálva a kutatók megállapították, hogy a Földhöz viszonyítva ugyanolyan sebességgel haladnak, mint a két galaxis, és ez azt jelenti, hogy a híd tartozékairól van szó. Amikor két csillagváros szoros közelségben halad el egymás mellett, ez gázáramlást válthat ki közöttük az intergalaktikus téren keresztül, úgynevezett árapálynyúlványokat alkotva. „Úgy véljük, hogy a két galaxis között észlelt hidrogén az árapálynyúlványok maradványa, amelyek sok milliárd évvel ezelőtt képződtek" – hangsúlyozta Spencer Wolfe, a Nyugat-Virginiai Egyetem csillagásza.