Éppen negyven nap múlva landol a Marson a NASA mozgó űrszondája, a Curiosity (Kíváncsiság). A Mars-járó – hosszabb nevén Mars Science Laboratory – jóval nagyobb, mint két elődje, az Opportunity vagy a Spirit: tengernyi műszerét egy kisebb autó méretű járműbe zsúfolták bele. Az eszközt 2011. november 26-án egy Atlas–V rakéta juttatta a világűrbe, 254 napos, 567 millió kilométeres útjára Cape Canaveralből indult.

A tervek szerint a Mars-járó a Gale-kráternél landol majd. Ennél az űreszköznél szóba sem jöhetett a már jól bevált légzsákrendszer: nagy mérete miatt a bolygóra érkezéskor egyszerűen nem elég a légzsákos csillapítás. Ezért a NASA saját meghajtással rendelkező leszállóegységet fejlesztett, amely légidaruként, finoman teszi majd a talajra a Curiosityt. A NASA a napokban erről készített egy videót is (fordítás: Plastik).

A Curiosity azt vizsgálja majd, hogy a leszállóhelye közelében lévő területeken a feltételek kedveznek-e az életnek, és információkat gyűjt arra az esetre, ha a jövőben esetleg ember érkezne a vörös bolygóra. A Mars-járó küldetését 686 földi napra tervezték, és ellentétben a korábbi Mars-járókkal, az új változat nem rendelkezik napelemekkel, csak nukleáris energiaforrással.