Jelenleg a vitatott Gliese 581g kódnévre keresztelt exobolygó tűnik a legélhetőbb helynek a saját naprendszerünkön kívül, legalábbis a Puerto Rico Egyetem munkatársai által összeállított listát ez az égitest vezeti. Az exobolygót annak ellenére sorolták a lista élére, hogy 2010-es felfedezése után néhány héttel a csillagászok kétségbe vonták a létezését.
A lista elején álló Gliese 581g mindössze húsz fényévre van a Naprendszerünktől, már ha valóban létezik. A bolygónak valószínűleg négy, esetleg öt szomszédja lehet, és a feltételezések szerint sziklás felszínén folyékony víz és talán élet is létezhet. A bolygót felfedező csapat azóta azonosított még egy hasonló égitestet, amit az 581 f azonosítóval láttak el, de a tudósok még ennek létezéséről is vitatkoznak. Maga a bolygó egyébként a Gliese 581-es vörös törpe körül kering, ami körül igazoltan négy, a feltételezések szerint pedig további hat bolygó kering.
A második helyre sorolt Gliese 667Cc-t 2012 februárjában fedezte fel ugyan az a csapat, amelyik az 581 g-t is azonosította. 22 fényévre van tőlünk és a Skorpió csillagképben található meg. A bolygót szuperföldnek szokták nevezni, mivel tömege 4,5-ször nagyobb bolygónkénál és 28 földi nap alatt tesz meg egy teljes kört a pályáján.
A harmadik legélhetőbbnek tűnő exobolygót, a Kepler-22b-t a NASA Kepler űrteleszkópja fedezte fel, ami közel 2300 potenciális exobolygót azonosított már 2009. márciusi üzembe helyezése óta. A 22b-t 2011 decemberében észlelték először, a bolygó 2,4-szer szélesebb a Földnél. A kutatók úgy vélik, a bolygó felszíni hőmérséklete 22 Celsius-fok, tehát elméletben alkalmas lehet az életre. A bolygó egy 600 fényévnyire lévő G színképtípusú csillag, a Kepler 22 körül kering.
A negyedik HD 85512b egy másik Szuper Föld, a Vila csillagképben, ami tőlünk 35 fényévnyire található. Tömegét tekintve 3,6-szor nagyobb a Földnél. A bolygót 2011 szeptemberében fedezték fel Chiléből, mintegy 50 egyéb idegen bolygó társaságában. Átlagos becsült felszíni hőmérséklete ideális, 25 Celsius-fok.
Az ötödik legélhetőbb exobolygónak tekintett Gliese 581d szintén húsz fényévnyire, ám kicsit messzebb kering tőlünk, mint a Gliese 581 g. Tömege hétszerese a Földnek. 2007-es felfedezésekor a tudósok még úgy vélték, túl hideg ahhoz, hogy élet legyen a felszínén, de ezen a véleményen azóta változtattak, mivel kiderült, hogy a bolygó a csillag lakható zónáján belül található. Az üvegházhatás elvét felhasználva elméletben ezen a bolygón is létrejöhetnek a földihez hasonló életkörülmények, ám ennek kiderítésére szükség lenne a korszerűbb teleszkópokra, amikkel a bolygó légköre is vizsgálható.
Extraszoláris bolygóknak, vagyis exobolygóknak azokat a bolygókat nevezzük, amik a mi naprendszerünkön kívüli, idegen csillagok körül keringenek. Létezésük évszázadokon át csak tudományos feltételezés volt, az első felfedezések az 1990-es években születtek meg. Az Extraszoláris bolygók enciklopédiájának (L'Encyclopédie des Planets Extrasolaires) interaktív katalógusa 2012. február 14-i bejegyzése szerint 760 exobolygót regisztráltak 609 bolygórendszerben, illetve 100 többcsillagos bolygórendszerben.
A földön kívüli élet keresésekor elsősorban az exobolygók érdeklik a tudósokat, amik egy-egy csillag élhető zónáján belül helyezkednek el, ahogyan a Föld is a Nap élhető zónájában van. Ezeken a bolygókon a felszíni hőmérséklet, az anyagi összetétel, a méretek és az alapvető életfeltételek hasonlóak lehetnek a Földhöz, így az élet kialakulásához minden lehetőség adott.