2004 óta "Hubble fellow" vagy. Mit jelent ez?

Ez egy posztdoktori tagság, ami három évre szól. Aki elnyeri, szabadabban kutathat, a Hubble fellow maga határozhatja meg a kutatási célt. Rengetegen pályáznak rá, de egy évben csak tízen kapják meg.

Neked hogyan sikerült?

Erős pályázattal. 2001 óta vagyok a Smithsoniannál - ez a legnagyobb csillagászati kutatóközpont, az ott dolgozó 1000 emberből 500 csillagász -, neves szakmai múltam van, és gyakorlatilag megígértem a pályázatomban, hogy bolygót fogok találni.

Ezek szerint egy ilyen bolygó felfedezése nem szerencse kérdése?

Nem, ha szerencsém lett volna, fél éven belül megtaláltam volna a bolygót. Inkább kitartás kell hozzá. A bolygót olyan adatokból mutattuk ki, amiket három éve észleltek a távcsövek. Borzalmas mennyiségű adatot kell nap mint nap feldolgoznunk olyan szoftverrel, ami kis periodikus elhalványodásokat keres a csillagok fényességében, és minimalizálnunk kell mindazt, amit az emberei szemnek kell figyelnie.

Csak mostanra fejlődött annyit az általunk készített szoftver, hogy fél évvel ezelőtt kimutassuk, és az elmúlt hónapokban megerősítsük, hogy tényleg exobolygót találtunk. Illetve a szoftver már egy éve megvolt, csak mostanra jutottunk el a HAT-P-1-hez. Előtte több mint 100 ehhez hasonló észlelésünk volt, és azokat ellenőriztük, de egyik sem bizonyult bolygónak.

Hogyan derült ki a bolygó meglepő mérete és tömege?

Ha az ember talál egy elhalványodást egy csillag fényében, csak néhány százalék az esély arra, hogy azt bolygó okozza, a többi mindenféle egzotikus eset. Például előfordul, hogy egy nagy csillag körül kering egy kis halvány csillag, és amikor a kicsi elmegy a nagy előtt, az ugyanúgy néz ki, mint egy bolygó lenne. Ezért a bolygójelöltek - tudományos nevükön tranzitkandidátusok - esetében van egy megerősítési folyamat, és a bolygót ilyenkor pontosabb, nagyobb műszerekkel követjük.

A HAT-P-1-et például a Hawaiion levő, 8 méteres átmérőjű Subaru távcsővel, és a mellette levő Keckkel figyeltük, amely 10 méteres átmérőjével a legnagyobb távcső a világon. Egyébként éppen mellettük vannak az én HAT távcsöveim - ezek kutyaház méretű fedél alatt levő, 11 centis lencseátmérőjű műszerek. Érdekes volt, hogy a HAT által szolgáltatott adatokat Bostonban összegyűjtöttük, pár év alatt kiértékeltünk, majd küldhettük vissza Hawaiira, de már a nagy teleszkópokhoz.

Az óriástávcsövekkel aztán kimutattuk, hogy a bolygó 60 m/sec amplitúdóval oszcillál (ennyivel ingadozik a csillag fénye), ami nagyon kicsi. Ilyen pici amplitúdót csak kis tömegű égitest tud produkálni, innen lehetett következtetni a tömegére, ami esetünkben nagyjából fél Jupiternek felel meg. A méretét pedig az elhalványulás mértékéből állapítottuk meg, innen tudtuk, hogy körülbelül 1,38-szor szélesebb a Jupiternél. A megerősítésben egyébként igen sokat segített Kovács Géza az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetből, akivel a piszkéstetői Schmidt távcsővel figyeltük az elhalványulást.

A HAT-P-1 az ismert legnagyobb bolygó, ugyanakkor nagyon kicsi a sűrűsége. Mi az elméleted, miért?

Nincs teóriám, illetve három elméletről is tudok, de mindhárom sántít. Az első szerint a bolygó nem teljesen kör alakú pályán kering, hanem ellipszisen, és ilyenkor az árapály-erők extra energiaforrást adnak, ami belülről felmelegíti és felfújja a bolygót. Viszont a bolygó a csillagához nagyon közel, öt század csillagászati egységre (a Föld-Nap távolság egy huszada) kering, és ilyen esetben szinte mindig kör alakú a pálya.

Ilyen közel csak úgy lehet elképzelni ellipszist, ha létezik egy másik, feltételezett bolygó, ami megnyújtja a pályát. A másik elmélet szerint a bolygó tengelye éppen a csillag fele mutat, innen jön a felfújásához szükséges energia. Végül a harmadik teória kitalálója, Dimitar Sasselov úgy véli, a bolygóban elkülönült a hidrogén és a hélium, és ez a belső hő forrása.

A bolygót észlelő HAT teleszkóp is a te gyermeked...

Igen, a HAT-ot (Hungarian Automated Telescope) még 2000-ben kezdtük el fejleszteni egy princetoni professzor, Bohdan Paczynski támogatásával. Ez a távcső egy kicsi műszer, eredetileg változó fényességű csillagok keresésére terveztük három barátommal, Sári Pál gépészmérnökkel, Papp István elektormérnökkel, és Lázár "Lazac" József szoftvermérnökkel.

2001-re lett kész az első távcső, a HAT-1, és egyébként ez volt az első külföldön telepített magyar teleszkóp. A HAT-1 egy évig működött, aztán a CfA-hoz kerültem, ahonnan nagyobb anyagi támogatást kaptunk a folytatáshoz. Jelenleg 4 távcső van Arizonában és 2 Hawaii-on, egy Linux-os pc vezérli őket. 2003 óta több mint 1000 alkalommal nyitottam ki az arizonai távcsöveket, nagyjából 600-szor a Hawaii-on levőket. Segítségükkel 7 terabájt összetömörített adat gyűlt össze, ami nagyjából félmillió nagyfelbontású csillagászati képet jelent.

Hogyan tovább?

Folyamatosan figyeljük az eget, a HAT-P-1 nem lassíthatja le a további bolygók felfedezésének ütemét. Emellett persze alaposan megvizsgáljuk a közeljövőben a HAT-P-1-et, reméljük, hogy a Hubble űrtávcsővel és a Spitzer űrtávcsővel is megfigyelhetjük majd.

Napi 12 órát dolgozol - hogyan pihensz?

Régen a csillagászat volt számomra a kikapcsolódás, távcsövekkel néztem a kertből az eget. Mostanában zenét hallgatok - főleg komolyzenét és jazzt -, hobbim az asztrofotózás. De az utóbbi időben kicsit háttérbe szorult mindez, mert minden szabadidőmet a családommal töltöm. Bostonban élünk, van egy hathónapos kisfiunk. Nagyjából egy időben született a felfedezéssel, bár Áron kicsit megelőzte a bolygót.