A tudósok szerint vulkánok, gejzírek és más felszín alatti aktivitás következtében jöhetett létre légkör a Szaturnusz holdján. Egyelőre kérdéses, hogy a parányi égitesten miként maradhatott meg ilyen sűrű atmoszféra.
A Szaturnusz körül tavaly nyár óta keringő Cassini idén február 17-én és március 9-én közelítette meg az Enceladust, miközben fényképezte az égitestet és magnetométerével méréseket végzett. A Földre küldött adatok alapján a szakértők arra következtettek, hogy a holdnak sűrű atmoszférája van. Ez tudományos szempontból azért érdekes, mert a mindössze 500 kilométeres átmérőjű Enceladusnak elvileg nem lehet akkora gravitációs ereje, hogy ilyen vastagságú légkört meg tudjon tartani. A kérdés tehát az, hogy minek köszönheti az Enceladus, hogy nem tud róla megszökni atmoszférája.
A jéggel borított Enceladus egyébként rendkívül fényes égitest: a felszínét ért napsugarak 90 százalékát veri vissza.