Stephen Hawking fizikus új elmélettel állt elő a fekete lyukakkal kapcsolatban, felülbírálva saját korábbi álláspontját. Amiatt, hogy meggondolta magát, a cambridge-i fizikus elvesztett egy 1997-es fogadást, amiben egyébként jellemző módon egy enciklopédia volt a tét. Ennél persze fontosabb, hogy az új elmélet megoldhatja a modern fizika egy jelentős problémáját, a fekete lyukak információs paradoxonját, írta a New Scientist.

Hawking-sugárzás

A paradoxont egyébként Hawking saját, 1976-os munkája hozta létre, amiben a fekete lyukak "elpárolgásának" modelljét fejti ki. Eszerint amikor egy fekete lyuk létrejön, energiát kezd kisugározni, így folyamatosan veszít a tömegéből, végül eltűnik. Ekkor azonban a fekete lyukba hullott anyag által hordozott információ is elvész.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a hagyományos és kvantumfizikában érvényes mikroreverzibilitás, azaz a folyamatok megfordíthatósága a fekete lyukak esetében nem teljesülne, ami miatt például itt az energiamegmaradás törvénye sem áll. Hawking elmélete ezért komoly ellentmondást okoz. Hawking úgy vélte, ez azért lehetséges, mert a fekete lyukak erős gravitációs mezeje valahogyan érvényteleníti a kvantumfizika törvényeit.

Húrgubanc

Többen próbálkoztak már a paradoxon feloldásával: ez év elején Samir Mathur az ohioi állami egyetemről kollégáival megmutatta, hogy a húrelmélet - mely szerint a világegyetem apró, rezgő húrokból áll, nem pontszerű részecskékből - alapján modellezve a fekete lyukat, az tulajdonképpen húrok hatalmas gubanca, aminek a sugárzása nem tartalmaz információt a képződmény belsejéről.

Most úgy tűnik, maga Hawking is előállt egy megoldással, amit a 17. Nemzetközi Általános Relativitási és Gravitációs Konferencián tervez előadni. A fizikus az utolsó pillanatban kért időpontot a felszólalásra a jövő héten Dublinban tartandó eseményen. "Megoldottam a fekete lyukak információs paradoxonát, és szeretnék róla beszélni" - írta üzenetében.

Nincs eseményhorizont

Bár Hawking a levezetés részleteit még nem hozta nyilvánosságra, néhány részletet már lehet tudni a professzor egy cambridge-i előadása alapján. Gary Gibbons, Hawking kollégáj a New Scientistnek elmondta: Hawking elképzelésében a fekete lyukaknak nincs jól definiált eseményhorizontja, ami határozottan elválasztaná őket a külső világtól. Az eseményhorizont tulajdonképpen a lyuk határa, az a térrész, ahonnan már semmi, még a fény sem tudja elhagyni a fekete lyukat.

Hawking július 21-én egy órát beszélhet a konferencián. Ha az elmélete helyes, akkor ironikus módon elveszít egy 1997-ben kötött fogadást John Preskillel, a California Institute of Technology elméleti fizikusával szemben. A tét egy, a nyertes által választott enciklopédia, amiből "az információ tetszés szerint visszanyerhető".