Az ázsiai ország űrkutatási vezetői azt követően nyilatkoztak a tömegtájékoztatási eszközök képviselőinek, hogy sikeresen visszatért a Földre a Sencsou-5 űrhajó Jang Li-vejjel, az első kínai űrhajóssal a kabinjában. Amellett, hogy jelezték a hatos sorszámú Mennyei Hajó felkészítését az űrrepülésre, részletek, illetve konkrét adatok említése nélkül röviden vázolták Kína jövőbeni űrhajózási terveit is.

Ez csak az első lépés

Csang Csing-vej, a program egy másik vezetője leszögezte: a Sencsou-5 útja csak az első lépés volt. "Olyan technológiákat kell kidolgoznunk, amelyek lehetővé teszik, hogy egy űrhajó össze tudjon kapcsolódni egy orbitális pályán keringő egységgel" - mutatott rá az illetékes az Új Kína hírügynökség jelentése szerint, amelyet az AFP ismertetett. Csang még megjegyezte: tervezik, hogy újabb hordozórakétákat is kifejlesztenek.

Csi Fa-zsen, a Sencsou űrhajók egyik konstruktőre pedig űrállomás megépítéséről beszélt, sőt hozzáfűzte, hogy talán egy napon a kínai átlagemberek is honi gyártású űreszközökkel utazhatnak majd a kozmoszba.

Eközben Jang a légierő különgépén Pekingbe érkezett, és a nap folyamán várhatóan személyesen is üdvözlik őt az ázsiai ország legmagasabb szintű vezetői, jelentette az ITAR-TASZSZ.

Az amerikai űrdominancia vége?

Negyven éves késése ellenére a kínai űrprogram egyes nyugati elemzők szerint egy új űrverseny kezdetét jelenti; az amerikai haditengerészeti főiskola nemzetbiztonsági tanszékvezetője, Joan Johnson-Freese szerint az is elképzelhető, hogy a kínai eredmény az amerikai űrdominancia végét jelzi.

Kína még a hetvenes években indította űrhajósprogramját, a kezdeményezés azonban elhalt, majd tizenegy évvel ezelőtt ismét elindították. Az első űrhajós küldetése előtt négy pilóta nélküli tesztrepülést is végrehajtottak a kínai űrhajók. Ha minden terv szerint megy, Kína három éven belül műholdat küld a holdra, majd pedig űrállomást akar fellőni. A cél egy állandó holdbázis létrehozása tizenöt éven belül, írta a CNN.