A halványsága folytán szerényebb, de magyar felfedezésű 93P/Lovas 1-üstökös szombaton volt földközelségben. Legközelebb 0,833 csillagászati egységre (CsE, a Nap és a Föld távolsága), azaz 124 millió kilométerre volt bolygónktól. Pályája napközelpontja december 17-én lesz.
A Lovas 1-üstökösről augusztusban és szeptemberben készültek megfigyelések az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete piszkés-tetői 1 méteres teleszkópjával, miközben az égitest a Pisces és az Andromeda csillagképek között vándorolt. Szemben a Holmes-üstökössel, a Lovas 1 halvány, 14-15 magnitúdós folt, amit csak a legnagyobb amatőr távcsövekben lehet vizuálisan megpillantani, így észlelése CCD kamerás műszereket igényel.
A 93P/Lovas 1 Nap körüli keringési ideje 9,2 év, pályája legközelebbi pontján 1,70 CsE-re közeliti meg a Napot, legtávolabbi pontján 7,07 CsE távolságba kerül tőle a Jupiter és Szaturnusz pályája között. A közepesen elnyúlt ellipszispálya síkja 12,2 fokkal hajlik a földpálya síkjához. Az üstökös magjának fizikai és kémiai tulajdonságairól, a mag méretéről, alakjáról és tengelykörüli forgási paramétereiről ma még nagyon keveset tudunk.
A Lovas 1-üstököst Lovas Miklós fedezte fel Piszkés-tetőn, a 60/90/180 cm-es Schmidt-teleszkóppal 1980. december 5-én készített fotografikus felvételeken. Az általa szisztematikusan végzett szupernóva-keresési program mellékterméke volt az üstökösök és kisbolygók felfedezése, amit a Schmidt-távcső fényereje és a fotólemezeken rögzített 5 fokos égi látómező tett lehetővé. A közelmúltban még egy másik, szintén Lovas Miklós által felfedezett ekliptikai üstökös is visszatért, a 184P/Lovas 2 (P/2007 A1 = P/1986 W1)-üstökös, amely 2006-ban volt nap- és földközelben.