Szolovjov ezredes a Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió Hőse, a Lenin-rend tagja, és még vagy másfél kiló hasonló plecsni tulajdonosa. Mindezt azzal érdemelte ki, hogy ő az űrséta sportágának szabadfogású világbajnoka, összesen 16 alkalommal merészkedett ki az űrbe az éppen aktuális űrhajó biztonságából, és összesen közel 78 órát töltött el űrsétákkal. Először 1988-ben járt az űrben, a legutóbbi útja pedig 1997-ben volt, az akkor még úgy-ahogy üzemképes Mir űrállomásra.

Azóta csak a földön sétál.

Bár még csak rövid ideje van az űrben, máris számtalan rekord köthető a nevéhez. Ő volt az első, aki nem az űrhajóban, hanem a rakétához szíjazva hagyta el a bolygót. Ede előtt soha senkit nem sikerült még 120 forintból Föld körüli pályára állítani, és arra sem volt még példa, hogy néhány órával a start után már kolbászos-fokhagymás-fűszerpaprikás batyuval dokkoljon egy asztronauta a Nemzetközi Űrállomáshoz. Bár Ede még csak útja elején tart, talán ő lesz az első, aki sértetlenül áthalad egy fekete lyukon, majd onnan egyenesen belezuhan a Napba, hogy két év múlva leszálljon a Holdon.

Ne is erőltessék az agyukat a film jeleneteinek felidézésével - a moziban a 75 IQ-s hősből valóban nem lesz űrhajós. A film alapjául szolgáló regényben azonban igen (ahol egyébként rövid időre profi pankrátorrá, rocksztárrá és szenátorrá is válik). Forrestet a vietnami háború után toborozza be az asztronauták közé a NASA, aztán egy Sue nevű majommal kettesben kilövik az űrbe (a félresikerült hazaérkezés után egy lakatlan szigeten élnek aztán pár évig).

Hogy az összeállításunkhoz képanyaggal szolgáljon, Tom Hanks volt olyan kedves, és elvállalta az Apollo 13 című film főszerepét, aminek eredményét itt baloldalt láthatják. Köszönjük, Tom!

Nem kell különösebb Star Wars-tudornak lennünk, hogy tudjuk, hogyan vált az űrcsempészből először túlméretezett jégkocka, majd a lázadó Szövetség hőse. Azt azonban csak a legiskolázottabb rajongók tudják, mi volt Han Solo a filmek előtt (a Paradise Snare című regény szerint zsebtolvaj, koldus, rabszolgakereskedő, majd birodalmi vadászpilóta), és utána (Leia hercegnő férje, és három gyermek apja, ami persze nem zavarta abban, hogy az asszonyt meg a kölyköket otthon hagyva Csubakkával csavarogják be a galaxist). Persze az is lehet, hogy a 2009-ben induló tévésorozatban George Lucas egészen másképp fogja elmesélni az egészet.

Ja, és persze Han lőtt először.

James Tiberius Kirk a legendás tévésorozat elso évadjában (ahol az évad szót egy kicsit tágan kell értelmezni, ugyanis 80 epizódról van szó) és az elso hat Star Trek mozifilmben volt a USS Enterprise urhajó kapitánya. Galaxisszerte ismert arról, hogy a parancsnoki hídon állva, a távolba révedo tekintettel három-négy parancsot variálgatva képes urhajót vezetni, urcsatákat megvívni és idegen civilizációk diplomáciai bonyodalmait megoldani két reklám között.

Meghalnia ugyan csak nehezen sikerült (a Generations mozifilmben többször át kellett írni a haláljelenetet, mire a rajongók elégedettek lettek vele), de a nyolcvanas években sikeresen reinkarnálódott utcai zsaruként.

"Fifikus fizikus ő, morcos csodagyerek / kerítsd elő, éjjel hova mehet" - mutatják be Romhányi József rímeivel a szülei a kétségkívül legnagyobb magyar űrhajóst, Mézga Aladárt a legendás rajzfilmsorozat főcímében. A három szériát megért sorozat második szezonja 1972-ben Aladár bizarr űrutazásait dolgozta fel, kicsit hiányzott belőle MZ/X meg Máris szomszéd, de azért nem volt rossz. Aladár 13 bolygóra jutott el, és ott ugyanennyi, többnyire teljesen értelmetlen idegen fajjal vette fel a kapcsolatot. Tudományos munkásságát és felfedezéseit sosem ismerték el, sőt, hat év múlva, a Vakáción a Mézga család című harmadik évadban arra kényszerítették, hogy Geszti Péter hangján szólaljon meg. Erősebb idegzetűeknek ajánljuk a német (Adolar - Zurück in die Urzeit), olasz (La famiglia Mezil), vagy a csehszlovák (Rodina Smolíkova) verziót, főleg utóbbi maradandó élmény.

Szegény Theodore minden idők legpechesebb űrhajósaként vonult be a történelembe. Harmincévesen, egy rakás diplomával a háta mögött, a légierő egyik legtehetségesebb tesztpilótájaként válogatta be a NASA az űrhajósok közé. A valaha volt egyik legfiatalabb űrhajós lehetett volna (a legfiatalabb egyébként Gyerman Titov volt 26 évesen, 1961-ben), de az egyik próbarepülés során egy T38 Talon szuperszonikus sugárhajtású repülőgéppel 1300 km/h sebesség mellett elütött egy libát, elvesztette az uralmat a gép felett, ami kigyulladt, lezuhant, ő pedig túl későn katapultált és meghalt. 3300 óra repülési idő volt ekkor mögötte. Később kapott egy Bíbor szív érdemérmet, és elneveztek róla egy szigetet Kalifornia partjainál.

Mr. Stafford az amerikai légierő altábornagya, mellékesen pedig hivatalosan, és a Guinness rekordok könyve által is elismerten a leggyorsabb ember a világon. 1969-ben az Apollo 10 parancsnoka volt, amikor a Holdat elhagyva az űrhajó elérte a 39897 km/h sebességet, ami máig megdöntetlen világcsúcs, egyébként a fénysebesség 3,7 ezred százaléka. Később pilóta-tankönyvek szerzője, Reagan tanácsadója, majd a Seagate merevlemezgyár igazgatóságának tagja lett, és egy rakás holdraszállásról szóló tévéfilmben eljátszotta saját magát.

Persze az érdem igazából nem neki, hanem a pilótának, John Watts Youngnak járna, de az élet igazságtalan.

Poljakov doktor a világ legrutinosabb űrhajósa, annak ellenére, hogy csupán kétszer járt az űrben. Először 1988 augusztusától 1989 áprilisáig, másodszor 1994 januárjától 1995 márciusáig volt a Mir űrállomás fedélzeti orvosa, utóbbival máig ő tartja a leghosszabb űrutazás rekordját. Azóta visszavonult, ma igazgatóhelyettes az orosz egészségügyi minisztériumban.

A legtöbb űrben töltött idő (804 nap) viszont Szergej Krikaljevé, akivel az a csúfság is megesett, hogy szovjetként ment fel az űrbe, de oroszként jött le, mert időközben megszűnt lenn az ország.