A Szaturnusz holdjának déli sarkán található gejzírekből jégdarabok és óriási vízgőzfelhők törnek fel, állapították meg amerikai kutatók a Cassini szonda felvételei alapján.
Ha a holdon van élet, akkor az olyan mikrobákból és más primitív organizmusokból áll, amelyek képesek fennmaradni szélsőséges körülmények között. A felfedezés a Science című amerikai tudományos folyóirat pénteken megjelenő számában olvasható.
Kutatók decemberben arról tettek bejelentést a Szaturnusz körül 2004 júliusa óta keringő Cassini felvételei alapján, hogy geológiai aktivitás zajlik az Enceladus déli pólusa környékén. Az űrszonda tavaly júliusban 483 kilométerre közelítette meg az 500 kilométer átmérőjű Enceladust.
A földi irányítóközpontba küldött akkori fotók áradatokra hasonló jelenséget, parányi jégdarabokat mutattak. Ezek feltehetően a rendkívül hideg égitest belsejében keletkezett esetleges felmelegedés következtében alakultak ki, de ennek okát a szakemberek még nem tudják.
A csillagászok az Enceleadust a Naprendszer geológiailag aktív holdjai közé sorolták. Eddig a Jupiter Io és a Neptunusz Triton nevű égi kísérőjének a felszínén tapasztaltak hasonló jelenséget. A személyautó méretű Cassini, miután 2004. július 1-jén az óriásbolygó körüli pályára állt, megkezdte a Szaturnusznak és környezetének a vizsgálatát. Tudományos alapprogramját 4 évre tervezték.
A Cassiniről vált le 2004-ben a Huygens európai fejlesztésű űrszonda, amely január 14-én sikeresen elérte a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a felszínét.