A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) piacra dobja több épületét is. A balatoni nyaralók, meg beépítetlen telkek közt alighanem a két budapesti ingatlan a legérdekesebb: a Hauszmann utcai sportcsarnok és a Gyorskocsi utcai irodaház. Lássuk előbb az utóbbit.

Bár a BME honlapjáról letölthető dokumentum szerint ezt "könyvtár céljára" építették, ez csak annyiban igaz, hogy az Országos Műszaki Könyvtáré volt, de teljesen más funkcióval:

A 70-es évek közepén az intézmény szolgáltatóház céljára megkapta a Gyorskocsi utca 5-7. sz. alatti telket. Az 1974-ben jóváhagyott terv hat szintes, 2800 m2 alapterületű épületet szándékozott megvalósítani. A felépítés tervezett ideje két, két és fél év volt, de valójában a kétszerese lett. A Gyorskocsi utcai új épület műszaki átadására 1979. augusztus 27-én került sor, az épület birtokba vétele 1980. február 15-én történt meg. Megkezdődött a beköltözés, amely az intézmény műszaki részlegeinek adott otthont. Itt kapott helyet az R-35 számítógép, a VIDEOPLEX-3 csoportos adatelőkészítő rendszer, a Nyomdai és Reprográfiai Főosztály gépei.

Aztán ahogy elavultak a gépek és több lett a hely, a hatemeletes épület egyre nagyobb részét adták ki bérbe. 2001-ben, amikor a Műszaki Könyvtárat (amit akoriban épp OMIKK-nak hívtak), hozzácsapták a Műegyetem könyvtárához, már csak a nyomda volt benne saját. Akkor kiürítették, felújították, átrendezték az egészet és odaköltözött az összevont könyvtár (BME OMIKK) több osztálya, szerkesztősége, miegymása. Két éve azonban őket is kitették - pontosabban átköltöztették a BME campusába -, azzal hogy az épületet eladják. Miután két évig üresen állt és romlott a szellemépület, most megjelentek ezzel a hirdetéssel.

Az ingatlan amúgy szerintem eladhatatlan. Tényleg szép helyen van (a Batthyány tér vásárcsarnokos, barokk lakóházas negyedének hátsó szegletében) és a legfelső emeletről szép kilátás nyílik a Parlamentre, de a nyolcszintes, hatemeletes betonkolosszus garázsában 2, azaz kettő gépkocsi tud parkolni. Ez egy állami munkahelynél (ahol ráadásul a helyiségek zömében nem emberek, hanem gépek dolgoztak) még elment, de egy modern irodánál nem igazán.

Ugyanakkor nem értem, hogy a Műegyetem, amelyik nem dúskál helyekben, miért nem használta ki (használja ki) a lehetőséget addig, amíg el nem adja. Miért kell üresen pusztulni hagyni, miközben elvileg helyhiánnyal küzd az egyetem. Vagy miért nem adta bérbe olyan kis cégeknek, mint amilyenek azelőtt is használták az épületet? Kíváncsian várom a fejleményeket...