Volt tegnap Tóta W.-nek egy remek posztja arról, hogy hova lehet vinni egy nagy vas dögök iránt vonzódó fiúgyereket Budapesten, meg hogy miért rossz a Hadtörténeti Múzeum és miért jó a Vasúttörténeti Park. Nekem pedig beugrott róla valamit. Igaz, egy lóvontatású locsolókocsi, meg egy százéves utcaseprőgép egyáltalán nem veszi fel a versenyt egy tömegpusztító fegyverrel, sőt egy komolyabb karddal sem, de tény, hogy van egy remek kis köztisztasági kiállítás, néhány klassz géppel, amit nagyjából senki sem ismer. A célközönség sem annyira a kiskölykök, mint a inkább a megszállott autótörténészek és Budapest-függő bloggerek, de nekik pompás hely.

 

Bejutni kicsit ugyan körülményes, mert a Fővárosi Közterület-fenntartó Hulladékhasznosítójának egyik melléképületéről van szó, a XV. kerületben, a Mélyfúró utca végén. Az pedig előzetes bejelentkezéssel, csoportosan látogatható. Azután ráadásként meg lehet nézni ezt a köztisztasági kiállítást is – nekem speciel pont fordítva volt, én a hulladékhasznosítót néztem meg ráadásnak (arról majd egy másik posztban írok).

 

Ennek megfelelően nem túl nagy és nem túl látványos, de igen takaros és nagyon érdekes. Egyik nagy kedvencem ez a robbanómotoros, háromkerekű Krupp seprőgép, ami már pofára is gyönyörű. Ennek a háta látható a poszt nyitóképén, elölről pedig ilyen szép:

 

 

A másik a Rába típusú, 1910-es gyártmányú locsolókocsi.

 

Ez pedig a műszerfala – bocs a minőségért.

 

Ja a műszerfal kapcsán csak annyit, hogy igen, mindegyikbe bele is lehet ülni – hihetetlenül klassz.

 

A végére egy kis kukaevolúció, ebben nincs igazán semmi különös, csak szépen mutatja, hogy nőtt a szeméttermelésünk az évek alatt.

 

 

Ráadásként itt van az a szobor, amelyik a Hulladékhasznosító Mű előtt áll, és szintén csak a látogatók láthatják. A címe Madarak és állítólag egy olyan lúdcsapatot szimbolizál, amelyik gond nélkül repül át az égetőből kibocsájtott levegőn, mivel az annyira meg van szűrve. (Ugyanaz a Varga Imre csinálta, aki a „Villámgyűjtögető” Munkás szobrát Kőbányán, amit gyerekkori emlékek miatt nagyon szeretek.)

 

 

Néhány további kép alant, akit pedig érdekel a kiállítás, gyűjtsön hozzá társakat és ne hagyja ki a hulladékhasznosítót sem (amiről majd holnap dobok fel pár képet). A látogatás feltételei itt olvashatók.