A kép természetesen illusztráció, lehet hogy itt más a klíma.
Párizsi tetőkert Flaci fotóján, igaz a növények itt is dézsásak...

 

Úgy gondolod, hogy a tetőterasz jó dolog? Én is annak vélem, bár még soha nem volt olyanom. Hungarisztan nevű olvasónknak azonban már igen. Az erkélyekről szóló poszt kapcsán, terjedelmes, tíz pontba szedett kommenttel hívta fel a figyelmet a hátulütőire. Kösz! Hasonló tapasztalatok vagy ellenvélemények? Kommentbe velük!

 

@oliva: „viszont egy tetőteraszért hajlandó lennék spórolni is”

Gondold meg kétszer is... Eleinte mi is azt hittük, mekkora királyság – saját zöldterület az ötödiken, hű de baró!
Aha.

1) Mindig szél van, mert a környező épületek bevezetik a szélcsatornába a legkisebb légmozgást is, az épületek utcaszinten még szélt blokkoló hatása ilyen magasan már nem érvényesül.

2) Az előző folyománya: termőföld, mulch nem marad meg, mert a szél elfújja. Hiába kötöd meg fűvel, növénnyel, mázsaszám lehet hordani mind a földet, mind a mulchot. Folyamatosan, vég nélkül.

3) Még mindig az előző folyománya: állandóan szedjük a szél által idehordott szemetet.

4) Még mindig az előző folyománya: füvesítésnél, magos virágtelepítésnél MINDEN magot elvisz a szél. Vért izzad az ember, mire sokszori vetéssel, földszórással úgy-ahogy meg tud telepíteni valami növényt.

5) Nincs árnyék, mert fát ugye nem lehet ültetni. Folyományai:
a) nem lehet kiülni, mert hőgutát kap az ember 10 percen belül
b) nem maradnak meg a növények még napi locsolással sem (következésképp: nyaralás nuku, vagy oda a temérdek munkaórával gondozott kerted)

6) Öntözni nemigen lehet, mert az esőztetőt nem lehet olyan kicsi fedésterületűre állítani, hogy ne áztassa a falat, a szomszéd tetőkertben sütkérezőt és hogy ne hulljon alá az utcára ill. az alattunk lakók erkélyeire.

7) Öntözni ettől függetlenül kell, mert a 30-50 centis földrétegből, amit elbír a födém, fél nap alatt minden vizet kiszív-elpárologtat a nap. (Esős időben cserébe – ha rendes vízzáró rétegnek csinálták meg a szigetelést – príma medenceként funkcionál a tetőtepsi, tocsogni lehet a vízben, ha meg nem rendesen csinálták meg a szigetelést, prímán lehet áztatni az alsó szomszédot, vagy saját magadat, ha – mint esetünkben – a nagytudású építők úgy készítették el a tetőkertet, hogy magasabban van, mint a lakásszint.)

8) A napi öntözés hangja zavarja a szomszédokat. (Nem vicc.)
Cserébe a slag kifolyócsöve télen prímán el tud fagyni, ha elzárod, ha nem, mert vízteleníteni a társasházban nem tudod...

9) Míg kultúrnövényt csak borzasztó nehezen lehet meghonosítani, rovarok, hernyók, mindenféle kártevők borzasztó jól érzik magukat a dúsan tenyésző gazokon.
Permetezést felejtsd el, mert viszi a szél, szomszédok, méreg...

10) Mindig, minden kertibútor vastagon mocskos az esőből+kipufogógázokból kioldódó korom és egyéb vegyi anyagok miatt. Két egymást követő étkezést nem lehet lebonyolítani úgy, hogy ne kéne az asztalról és a székekről komplett sarat lesuvickolni. Kilátástalan küzdelem.

Városi környezetben átok a tetőkert, én mondom. Hacsak nincs fizetett kertészed, aki napi rendszerességgel tud foglalkozni vele, hacsak nem szomszédok nélküli tetőkerted van, hacsak nem tudod megoldani az árnyékolást, öntözést, szélvédelmet, gyom- és kártevőirtást, felejtsd el a tetőkertet, mert az öntökönszúrás minősített esete. Nem véletlen, hogy az esetek többségében oda fajul a dolog, hogy díszburkolat + dézsás leanderek, tuják és társai... No meg lebetonozott vagy egyéb módon lehorgonyzott napernyő.

Ha növényre vágysz, akkor inkább vegyél lakás helyett kertesházat valami külterületen. De pénzt tetőkertért ne adj...

Én szóltam! ;o)