Fotó: Pap Judit; Budapest100.hu

A ferencvárosi Tompa utca 15/A alatti letisztult, nagyoszloprendes, visszafogott homlokzat díszítésű, kései szecessziós bérház olyan épület, amely méltán került be az idei Budapest100 programba. Az 1912-es tervezésű épület 1914-re készült el.

A megrendelő: dr. Nagy Kálmánné teljes, tiszteletteljes megszólításával a tervrajzon:

A legtöbb építész elégedett lenne szakmai teljesítményével, ha olyan épületet tervezne, amelyet az utókor méltónak tart arra, hogy száz év múlva is bejárásra javasolják a nagyközönség számára, ám a szóban forgó ferecvárosi bérház tervezője, Waczula Rezső mégis hátat fordított tanult hivatásának és egész más területen folytatta karrierjét.

A ház közös képviselője, Antal Gábor ugyanis alapos előkészítő munkájával segítette a Budapest100 rendezvény szervezőit és a tervező, Waczula Rezső életműve után kutatva rábukkant A Kutya folyóirat 1923-as áprilisi számára, benne az egykori építész nekrológjával:

"Élete derekán, munkásságának teljében meghalt Waczula Rezső államrendőrségi felügyelő, az államrendőrségi rendőrkutya-tanfolyam megszervezője és kitűnő vezetője. … Waczula Rezső eredetileg építészmérnök volt, s csak később csapott fel rendőrnek. A háborúban kitűnő katona volt, mint főhadnagy szerelt le s minden valószínűség szerint a nagy világégésből hozta magával a pusztító kórt, mely ötven s néhány éves korában sírba döntötte.”

A közös képviselő nem csupán az építész nekrológját kutatta fel, hanem a ház homlokzati tervét is, valamint a padlásról előkerített néhány relikviát a bérház földszintjén valaha működött szatócsboltból.
(Nem csak a sajtóbejáráskor lehetett mindezt megtekinteni, hanem majd most hétvégén is.)

Gondolná az ember, hogy az első világháborús veterán netán azért szakított az építész pályával és választotta a rendőrkutya-kiképzést, mert nem bízott abban, hogy építészként vajon elegendő megbízáshoz juthat-e a továbbiakban? Hiszen a hatalmas fővárosi lakásépítő konjunktúra (abban az időben Chicago mögött Budapest volt a világ második leggyorsabban növekvő városa) előbb-utóbb úgy is kifúlt volna. Minderre a vesztes első világháború pedig végképp pontot tett, ráadásul Trianont követően a többi nagyvárosból és a széthullott monarchia más területeiről is szűkültek a megrendelések, ezért inkább a havi rendszeres fizetéssel kecsegtető rendőrtiszti állást választotta? Az sem kizárt, hogy a mérnököt "a nagy világégésből magával hozott pusztító kór" gátolta abban, hogy továbbra is biztos kézzel rajzoljon?

Lehet, hogy e tényezők is hozzájárultak Waczula Rezső rendhagyó pályamódosításához, azonban a nekrológ további részéből kitűnik, hogy szerencsére inkább arról van szó, korábbi hobbiját és szenvedélyét sikerült sajnos nem túl hosszú élete háralévő részében kenyérkereső foglalkozásként űznie.

"A háború alatt kezdett, ugylátszik foglalkozni a rendőrkutyákkal … amikor a belügyminisztérium elhatározta a rendőrkutya-tanfolyam felállítását, annak vezetésére, mint legelhivatottabbat Waczula Rezsőt ajánlottuk. Ekkor hagyta el az építészmérnöki pályát s vette fel a rendőruniformist, mert kinevezték őt rendőrfelügyelőnek s átadták neki a rendőrkutya-tanfolyam megszervezését és vezetését.

Ettől az időtől kezdve Waczula testestől-lelkestől ennek az ügynek élt s a legboldogabb ember volt, amikor a Mária Valéria-barakban sikerült berendeznie a kennelt és megindítani a tanfolyamot… e végtelen szerény modorú, mindig udvarias, igénytelen ember…Mit csinált volna még ez a fiu, ha az anyagi eszközökkel nem fukarkodott volna úgy az állam?!"

Egy 99 éves rejtély

Waczula Rezső különös élete nekem is meghozta a kedvem egy kis nyomozáshoz, ezért én is kutakodtam a neten. Sajnos egyéb, még építész korszakából származó művére nem bukkantam, ám a természetjáró-vadászembernek 1915-ben megjelent egy rövid cikke A Természet kéthetilapban: "A szalonkaszakál" – címmel.

Gyanítom, hogy a szerző vagy a frontról, vagy a hátországból küldte meg a szerkesztőségnek az anyagot (vagy azt még korábban, bevonulása előtt leadta) és a szerkesztő sajnálatosan kihúzta a lényeget: voltaképpen mi is a szalonkaszakáll, amiről annyit fed fel az írás, hogy hasonlít a zergeszakállhoz?

(A zergeszakáll tényleg zergéből készül, bár nem a szakálla. Ez egy vadászati kifejezés, a zergeszőrzet nyáron rövid, télen 10-12 cm, a gerinc mentén azonban még ennél is hosszabb, ebből készül az úgynevezett ,"zergeszakáll", amely a vadászkalapban kitűzős trófeának is számít.)

Szalonkaszakálnak azért nevezik, mert széjjellapítva és megszárítva nagyon hasonlít egy miniatűr zergeszakálhoz, annál is inkább, mert nemcsak színben hasonlít hozzá, hanem még az az annyira kedvelt „sáv" (Reif) is rajta van, mely tudvalevőleg – ha jó –  a zergeszakál értékét nagyban emeli.

Ausztriában ezeket a miniatűr zergeszakálacskákat, illetőleg szalonkaszakálakat üveg közé teszik, nyakkendőtűnek használják. A szalonkaszakál előttem már régen ismeretes. Mutattam ezt azonban már vagy száz vadásznak is, de csak nagyon ritkán találtam egyet, aki ismerte volna.

Egy vadászat alkalmával egyszer, este vacsoránál beszéd tárgyává tettem, s dacára annak, hogy a nagyszámú társaságban több hivatásos vadász és erdész is volt, nem ismerte senki.

Miután e szakál, míg széjjel lapítva és megszárítva nincsen, inkább egy kis ecsethez hasonlít, nehezen található meg. – A szalonkaszakál tulajdonképen a feketés pehelyecsetből s egy sárgásnak látszó kb. 2 mm széles és 4 mm hosszú, mirigyszerű bőrlábacskából áll. A szalonkaszakál a zergeszakál kinézését kicsinyben csak akkor kapja meg, ha ez papiros között,néhány napig kiterítve, lepréselve megszáradt és a zsír belőle a papirosba felszívódott.

A szalonkaszakállnak, viszont ha elolvassuk a cikket, úgy tűnik, hogy semmi köze a szalonkához. (Bár még az sem teljesen kizárt, de akkor is hiányzik egy egyértelmesítő mondat.) Ha valakinek van ötlete, hogy akkor miről is lehet szó, írja meg.

______________________________

Fotó: Fülöp Máté; Hvg.hu

 

A Tompa utca 15/A-ban a most szombati (2014. április 26.) Budapest100 program az alábbi:
10:00 - 18:00, Kiállítás, gyereksarok
Régiség kiállítás, kincskereső kvíz, gyereksarok várja a látogatókat. Növény csere-bere – bárki hozhat magával virágmagot, paradicsompalántát, szobanövényt és elcserélheti egy másikra!
15:00 - 16:00, Koncert
Lánszki Lőrinc (Szilánk) akusztikus könnyűzenei koncertje

Közönségben úgy tűnik idén sem lesz hiány, mert a regisztrációhoz kötött rendezvények kivétel nélkül beteltek (ez az épület szabadon látogatható regisztráció nélkül), ám érdemes körülnézni a Budapest100 honlapján a többi lehetőség között, hiszen 59 épület látogatható mindenfelé szerte a városban.