Burdzs Kalifa, a jelenlegi csúcstartó (fotó: David Jones - Flickr)

A verseny mindig is éles volt. A XX. század első felében, két éven belül háromszor is New York Cityben épült fel (az akkori) világ legmagasabb épülete. 1930-ban a Bank Of Manhattan 282,5 méter magas székháza, majd néhány hónappal később a 319 méteres Crysler Buildig, és rá 11 hónapra, 1931-ben a 381 méter magas Empire State Building készült el.

Az ezredfordulót követően megismétlődött az ego-fitogtató, felhőkarcoló-magassági lóverseny: 2003-ban az 509 méters Taipei 101 átvette az elsőséget a Kuala Lumpur-i, 452 méter magas Petronas-ikertornyoktól. (Ráadásul a felhőkarorcolók magasságát sem egységesen mérik, a "nettósításról" lentebb.) 2008-ban a dubaji Burdzs Kalifa 828 méteres magasságával vette át a vezető szerepet, ám a tervek szerint 2018-ban készül el a Kingdom Tower Szaúd-Arábiában, az elsőbbséget elbirtokolva és az egy kilométeres lélektani határt egyben elérve.

Véget ér valaha ez a verseny? Egyhamar nem

Egyáltalán: mekkora az az épületmagasság, ami abszolút értékben a világ legmagasabb felhőkarcolója, vagyis magasabbat felépíteni képtelenség?

A felhőkarcoló-specialista építészek néhány ismérvet fel tudnak sorolni, amelyek meghatározzák, hogy milyen magas lehet a létező legnagyobb felhőkarcoló. A lehetőségeknek gátat szab az emberi komfortérzet, a felvonó-technológia, és ami nem műszaki, sőt még csak nem is a természettudományokhoz kötődő paraméter, ám sok szempontból a legfontosabb; a pénz.

No de elméleti síkon – ha a pénz nem számítana és a megalomániás emberi hülyeség sem ismerne korlátokat –, egyáltalán meghatározható, hogy milyen magas lehet a még felépíthető, legmagasabb felhőkarcoló? A Holdat nyilván nem karcolhatná meg (hacsak Széles Gábor nem kapcsolná ki a két, érintett égitest gravitációját), de ha Szaúd-Arábiában néhány éven belül elérik az egy kilométeres magasságot, vajon akkor építhető-e egy mérföld magas felhőkarcoló?

Esetleg százmérföldes, avagy akár a Föld atmoszférája fölé is emelkedhetne egy, elméletileg még megépíthető felhőkarcoló legfelső szintjének a penthouse-lakása?

William Baker, a pillanatnyilag legmagasabb felhőkarcoló szerkezetéért felelős főmérnök szerint a jelenleg ismert, általuk is alkalmazott technológiákkal nem okozna gondot egy egymérföldes (1.6 km), sőt akár valamivel magasabb felhőkarcoló felépítése sem.

Tim Johnson, az NBBJ építészirodától elárulta, hogy egy közel-keleti megrendelő megbízásából (ennél többet azonban nem fedett fel) egy másfél mérföld (vagyis közel két és fél kilométer) magas, ötszáz emeletes felhőkarcoló tervein dolgoznak.

Az NBBJ-t illik komolyan venni, hiszen világszerte épít high-tech épületeket és tart fenn irodákat San Franciscótól Pekingig. A világ 10 leginnovatívabb tervezőirodáinak egyike. Az NBBJ-partner Johnson annyit mondott el, hogy a másfél mérföldes épület geometriája az Eiffel-toronyéhoz hasonlatos. Arra a kérdésre, hogy tudnának-e magasabbat építeni, így felelt: "Miért ne? Ha a másfél mérföldest meg tudnánk építeni, akkor egy kétmérföldest is tudnánk. Csupán pénzkérdés, de kinek lenne ennyi pénze?"

 

Akár 50-60 kilométer magas felhőkarcoló is épülhetne?

Az eddig számbavett épületek esztétikailag valahol mind – a középkortól, a gótika óta kialakult –, az ég felé törő, légiesen könnyű, kecses vonalvezetést követik. Nem úgy, mint a végül meg nem épített, X-Seed 4000-es Tokióban, amely felhőkarcoló inkább egy hegyhez lett volna hasonlatos, leginkább a Fudzsihoz. Sőt, Japán legmagasabb hegyére vert volna rá 225 métert a 4 kilométer magas épület-monstrum.

Elméletileg akár a Mount Everest magasságát is felülmúlhatná egy felhőkarcoló? Igen. Mivel a magas épületekben jóval kevesebb a tömör anyag, mint a hegyekben – például a Burdzs Kalifa 15 százalék szerkezet - 85 százalék levegő arányú –, a Mount Everest alapjaira épített, hasonló arányokat követő felhőkarcoló 59 kilométer magas is lehetne.

Persze mivel egy ilyen, az Everestnél hat és félszer magasabb monstrum megépítése a valóságban fel sem merül, részletes tanulmányok bizonyára feltárhatnának olyan problémákat, amelyek kiküszöbölése nem éppen rutinfeladat.

A rendkívül magas objektumok másik csoportja: az űrliftek. Száznegyvennégyezer kilométeresre tervezett (de "szerényebb", százezer, vagy ötvenezer kilométer magas űrlift is felmerült), a földi atmoszféra fölé emelkedő felépítmények, amelyekkel a Föld gravitációs teréből történő "szökéssel" a Jupiter távolságára is könnyedén küldhetők űrszondák.

 

Nasa-fantáziarajz egy űrliftről. Engedély: Public domain, forrás: Wikimedia Commons

 Azonban az űrlifteket külalakra ne gigafelhőkarcolóként képzeljük el, hanem inkább valamiféle szuperhuzalokként. Űrlift még nem épült, bár a műszaki vénájúak közül sokan úgy gondolják, hogy azoknak legalább lenne gyakorlati haszna, nem úgy mint a gyakran öncélú felhőkarcolóknak.

Mindenki rajong a felhőkarcolókért?

Az elméleti rekord-döntögetés helyett a valóban megépített, magassági csúcstartó felhőkarcolók szinte mindig megosztották a közvéleményt: Egyrészt e gigászi beruházásokba ölt pénz térülési esélye kétséges.Az Empire State Buildinget a New York-iak sokáig Empty State Buildingnek csúfolták, mert elég hosszú időbe telt, míg az irodaházat betöltötték a bérlők.

 

 

Michael Slonecker - SXC #350175 (http://www.sxc.hu/): „Manhattan at Dusk by slonecker”. Forrás: Wikimedia Commons

 

Másrészt a kivagyiság, az erő és hatalom fitogtatásaként manifesztálódó, fallikus szimbólumként magasba törő épületek gyakran olyan morális kérdéseket vetnek fel, mint például a nem soká megépülő, új csúcstartó esetében, hogy: minek építenek aranyáron egy kilométer magas felhőkarcolót a sivatagban, ahol széltében-hosszábban dúskálnak helyben, ráadásul egy olyan országban kérkednek e high-tech, építészeti kihívással, ahol más tekintetben középkori körülmények uralkodnak? Nőt korbácsolnak meg, ha autót merészel vezetni.

Ráadásul a New York-i World Trade Centernek egykor helyt adó (két) felhőkarcoló ikertornyai – mint az USA-vezette globális kapitalizmus szimbóluma –, az egyik legdurvább és a vitán felül legnagyobb médiavisszhangot kapott terrortámadás célpontjaiként dőltek össze.

A költséghatékonyságra fittyet hányó, megalomániás önkifejezés szerencsére nem mindig kerül megvalósításra a felhőkarcoló-építésben, mint ebben a cseppet sem olcsó műfajban. A Szovjetek Palotáját, mint a korabeli világ legmagasabb épületét 1937-ben kezdték építeni Moszkvában. A 426 méteres épületből a felső 100 méter egy gigantikus Lenin-szobor lett volna. A második világháború német inváziója akasztotta meg az építkezést és talán nem vesztett sokat az emberiség azzal, hogy soha sem készült el a mű.

De Kambodzsa is szeretett volna 555 méteres felhőkarcolót és Azerbajdzsán is kacérkodik egy 1050 méter magassal. (Sőt, az Azerbaijan Tower építését jövőre el is kezdik, és a 189 emeletes torony 2022-re el is készül, hacsak nem potyognak kisbalták az égből.)  Azt, hogy a két mérföldes, 500 emeletes, óriási termeszhangya-vár alakú, San Francisco-i Ultima Tower nem épült fel, talán szintén nem óriási trauma bolygónk számára.

A komoly felhőkarcolósok levonják a marketingmétereket

A felhőkarcoló-építés racionális indoka az lenne ugye, hogy a metropoliszok központi részein fekvő placcok rendkívül drága telekméretetét minél jobban használják ki. Ám a hiúságnak az építtetők csak elvétve tudnak ellenállni, így óhatatlanul is céltalan rekorddöntögetésbe fajul a funkció nélküli, "égig érő" toldatokkal növelt épületmagasság-túlhajszolás. (Dávid írt erről korábban egy posztot). 

A "Felhőkarcolók Világszövetsége", a Council on Tall Buildings and Urban Habitat ezért a "nettósított értékekkel" számítást is ajánlja. Vagyis a "kivagyi-sallangok" nélkül, a legfelső szinten található, még használatban lévő helyiségek (lakás, iroda, étterem stb.) belmagasságát veszik figyelembe. Illetve egyéb, kevésbé drasztikus módja is van a nettósításnak, amikor csak a marketingméter-nyerés szempontjából az épület tetejére biggyesztett alibi-antennákat és oszlopokat hagyják ki a számításból.

A Citylab.com és a Dvice.com hivatkozott posztjai, valamint a ctbuh.org vontakozó írásai is felhasználásra kerültek e poszt megírásakor.