Mindig is élvezettel olvastam (írtam) a Cinken cuki cicaharcokról, de a bársonyos tappancsok puffanása eddig elkerült. Na most megkaptam a magamét!

Kicsit kiakadtam ugyanis egy cikken, amely szerint az "utazási irodai szakemberek" nem örülnek, hogy az új Kossuth téri látogatóközpontban a jegyeket egyesével megkapják a látogatócsoportok tagjai. Így ugyanis "saját turistáikkal kerülnek konfliktusba az általuk közvetített és a helyszínen jól láthatóan kiírt jegyárakban mutatkozó különbség miatt".

Írtam is róla egy puffogó posztot, mire levelet fogalmazott meg nekem a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége, amit ugyan nem küldtek el, viszont közzé tettek és a szemfüles Urbanista-olvasók szóltak, hogy hahó.

Kedves, udvarias, aranyos levél (de tényleg), csak hát úgy tűnik belőle, egyáltalán nem értik mi is a baj a fenti dologgal. Ugyanis egész végig csak azt ecsetelik benne, mi mindent csinál egy utazási iroda a látogatásszervezéskor, és hogy mindezért jogosan kér el pénzt.

Könyörgöm kedves Gabriella, én ezt egy percig sem vontam kétségbe: szerintem is szükség van utazási irodákra, kívánom, hogy sok turistát hozzanak a városba, na és persze az is természetes, hogy nem ingyen végzik a dolgukat.

Csakhogy az én posztom nem erről szól. Sőt. Erről szó sincs benne. Az ugyanis csak egyetlen kérdésre keresi a választ, ami viszont pont elkerülte a figyelmét, merthogy arra nem válaszolt:

Baj, ha egy látogató megtudja, mennyibe is kerül a belépőjegye? 

Szerintem nem, sőt. Nem kisgyerek, el tudja dönteni, hogy akar-e plusz szolgáltatásért, plusz pénzt fizetni. 

A Turizmus.com viszont azt írja, hogy az utazási irodai szakemberek szerint viszont baj. Mert akkor az ügyfeleik megorrolnak rájuk az "általuk közvetített és a helyszínen jól láthatóan kiírt jegyárakban mutatkozó különbség miatt".

Ennyike. Észérvekkel biztos meg lehet győzni arról, hogy érdemes eltitkolni a jegyárakat, de olyanok ebben a vitában még nem merültek fel. A cicaharcot meg innentől tegyük át légyszi-légyszi kommentekbe, vagy levélbe, kíméljük meg tőle saját olvasóinkat. Barátsággal, dá