Több, mint negyedszázada kezdték lebontani a világ leghírhedtebb műszaki határzárát, a berlini falat. Ki gondolta volna, hogy az idő múlásával a szabadság meggyalázásának a szimbóluma a poszt-NDK-nak a dopping know-how-tól is népszerűbb exportcikkévé válik?

Merthogy a berlini fal darabjaiból Ásotthalom kivételével a világ minden tájára jutott valamennyi.

Mintegy

Stützwandelement UL 12-11-es jelölésű, 3 méter 20 centi magas és 1 méter 20 centi széles, darabonként 2,6 tonnás elemből állt a kelet-németeket Nyugat-Berlintől „megvédő” monstrum.

Néhányan azonnal felismerték, hogy a kelet-európai kommunizmus 1989-es összeomlásakor lebontott faldaraboknak az eszmei értékével is érdemes számolni (no meg persze az anyagival is, lásd lentebb). A berlini falat ugyanis 1989. november 9-ét követően a népharag kezdte spontán lebontani, hiszen a német–német határnak az NDK elvtársak által elrendelt megnyitása utáni napokban a kelet- és nyugat-berliniek vésőkkel, kalapácsokkal és csákányokkal estek neki.

Ám a megrongált falnak a kijavításán is dolgozott a még hónapokig agonizáló keletnémet rezsim határőrsége. Végül a falat – hat, műemlékként meghagyott szakasz kivételével – csak két évvel később, 1991 novemberére bontották le véglegesen. Igen ám, de egy élelmes bajor üzletember már a hátárnyitás másnapján, 1989 november 10-én ajánlatot tett a faldarabok megvásárlására.

A nyugati oldalán graffitikkel gazdagon ékesített fal piaci értéke nem elhanyagolható. Egy japán cég

Egy monacói árverésen is hasonló összegekért cseréltek gazdát a faldarabok. És akad aki a sok kicsi sokra megy-elv alapján méri szét a falat. Az egykori határátlépőből, a Checkpoint Charlie-ból kialakított múzeum szuvenírboltjában potom három euróért vásárolhatunk faldarabkát.

No de merre találhatjuk meg manapság Erich Honeckerék Nagy Falát?

Például Kanadában, egy olyan elképesztő helyszínen, mint az amisokhoz hasonló mennonita vallási közösség manitobai falvának, Steinbachnak a határában. De nem hinném, hogy kellő háttértudás nélkül bárki is nagyobb összegbe fogadott volna, hogy Ausztráliában, sőt a Bahamákon is belebotolhat a berlini falba.

Kevésbé meghökkentő, hogy a berlini falnak a megosztott Koreai-félsziget szabadabbik felében, Dél-Koreában is erős a kultusza. Uijeongbu városában, az észak-koreai határtól alig 30 kilométerre öt elemet is felállítottak. Mindez azt jelképezi: talán egy szép napon a két Korea is békésen újraegyesülhet. De a dél-koreai fővárosban, Szöulban is elhelyeztek egy szeletet.

Ugyan nem a PSY által világhírűvé tett városrészben, Gangnamben, hanem a Berlin téren, amit szintén a két Korea megbékélésének a jelképeként nevezett el így a városvezetés, míg mindeközben Phenjanban az észak-koreai partiarcok a Laibachra mulatnak.

No és vajon mit kapott Usain Bolt Berlin városától, miután az ott megrendezett 2009-es atlétikai világbajnokságon 100 és 200 méteren is világcsúcsot javított? Ezek után nem nagy kunszt kitalálni: persze, hogy egy szelet Falat, ami most Jamaica fővárosában, Kingston Harcászati Múzeuma mellett áll. A Bolt-bolt annyira pörög, hogy a futófenomént festtették rá a derék germán donátorok a faldarabra.

Ukrajnában, a  német nagykövetség kijevi épülete előtt és a londoni Imperial War Museum udvarába is felállítottak egy látványosan összegraffitizett, hatásos üzenetű darabot.

Szóval a berlini fal részeibe a világ minden szegletében belebotolhatunk és ennek talán az a legfontosabb üzenete, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelően soha többé ne épüljön föl!