Hát lehet klasszabb szenvedély, mint a Papírbakteré? Fényképekből készült 3D vasútállomás-makettek, természetesen papírból
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Nem a gyönyörűen felújított, családi háznak árult hantházi vasútállomás, és nem is a borzalmasan lepusztult balatonfőkajári megálló kapcsán került szóba a Papírbakter, hanem a Duna-parti házak apropóján. Azokról csinált ugyanis egy csomó izgalmas fotót Laki Nóra, aki a képeiről letisztította a felesleges elemeket, így csak a magukban álló épületek maradtak, amitől azok még izgalmasabbakká váltak.
Tulajdonképpen ugyanezt csinálja Hajdu Csaba is Pécsett, csak icipicit máshogy, na meg egy csavarral megbolondítva az egészet.
Hasonló dologgal foglalkozom én is. Vasútállomásokat örökítek meg.
– írta nekem a Papírbakter kitalálója, mikor olvasta a Nóráról szóló posztot, aztán beavatott a részletekbe.
Így dolgozik:
- Csak árnyékos időben fotóz, hogy ne legyen vetett árnyék a képeken.
- Nem csak egyben fotózza le a homlokzatokat, hanem a részleteket külön is. Mint írja: „néha elég furcsán néztek rám, amikor a vasútállomáson minden ajtóhoz, ablakhoz egyenként odamentem, és azokat szemből lefotóztam”.
- Tetőtől talpig elkészíti a házat, és körbe mind a négy homlokzatot. A zavaró elemeket teljesen eltünteti, és a kitakart részeket ha kell, akár a szegélykövek (vagy téglák, cserepek stb.) egyenkénti rakosgatásával újraépíti.
- Hogy teljesen kiküszöbölje a geometria torzításokat, a fotókat elemeire „robbantja”, és ezekből az elemekből újra összerakja a homlokzatot.
- Ezeket az elkészült fotókat ráigazítja az épület homlokzati tervrajzára.
„Magasépítő vagyok, szóval én inkább művészeti helyett építészeti szempontból közelítem meg a dolgot.” – meséli. „Egy épület elkészítése több hetet is igénybe vehet. Azért választottam témául vasúti épületeket, mert nagyon tetszenek.
Szép, arányos épületek, és a régi vasútállomásoknak van valami megfoghatatlan hangulata.
Már eddig is nagyon izgalmasnak hangzik, amit csinál, de az igazi csavar csak most jön. Mint írja, barátai bíztatására ezeket a fotókat "ráhúzta" papírmakettekre is, így azokat bárki fel tudja építeni.
Füzet formában jeleníti meg őket szépen sorra, mellékelve rengeteg érdekes tudnivalót is az épületekről.
Néhány érdekesség a vasútállomásokról
A makettekhez rövid leírások is tartoznak, de a honlapon is van egy csomó érdekesség a szóban forgó típusépületekről.
A Papírbakterben található állomások többsége HÉV-állomás, vagyis helyiérdekű vasút vonalán működött. Ez akkoriban, amikor ezek épültek (a XIX. század végén és a XX. század elején) még nem azt a HÉV-et jelentette, amit ma. Így hívtak minden olyan vasutat, amelynek megépítése egy térség, régió érdeke, s nem az egész országé.
Viszont sokszor ezeknek a vonalaknak, a központilag meghatározott épületei korszerűbbek és időtállóbbak voltak, mint a fővonalaké. A terveket a 80-as években dolgozták ki, hogy mindenhol egyszerűen és olcsón lehessen felépíteni és karban tartani az épületeket. Ezek a vasútállomások voltak az első, nagy mennyiségben, típusterv alapján készült épületek.
Érdekes, hogy a magánkézben levő vonalakon is kötelező volt ezeket használni, hogy ha egyszer állami kézbe kerülnek, ne okozzon gondot az átállás.
Az alacsonyabb szintű épületeket könnyen lehetett magasabbra alakítani, ha a forgalomváltozás úgy kívánta. Pl. a harmadosztályú épületet (aminek nincs oldalszárnya, pl. Szentbalázs, Tószeg, Nagyharsány) később a forgalom növekedésével másodosztályúra (egy oldalszárny, Pl. Sellye), vagy elsőosztályúra (mindkét oldalon egy-egy oldalszárny, pl. Piliscsaba) lehetett bővíteni – ahogy a mellékelt ábra mutatja.
E tervsorozat jellegzetes épülete a III. osztályú, valószínűleg ebből a fajtából épült a legtöbb az országban (Karád, Nagyharsány, Romhány, Sumony, Szügy, Tószeg stb.). Az utcáról belépve közvetlenül a harmadosztályú váróterembe jutott az utazó, innen nyílt az I-II. osztályú váróterem és a vasútforgalmi helyiség. Az emeleten az állomásfőnök kétszobás lakása volt.
A típusterv tartalmazta a következő vasútüzemi épületek terveit is: állatrakodó, árnyékszék, gabonaszín, hídmérleg, kút, őrház, raktár stb. A szabvány az olyan berendezési tárgyakra is kiterjedt, mint az ingaóra és előírta azt is, hogy
Ezek a fák sok helyen még megvannak, helyenként túl is élték az állomást.
A frekventáltabb helyeken (pl. felkapott üdülőhelyek, fürdők) is ugyanezekből a tervekből dolgoztak, csak a kivitelezés során szebben és jobban díszítették az épületet (pl. igényesebb, szebben kidolgozott ácsmunkával.) Az épületekből sok határainkon túlra került, Romániában, Szlovákiában van a legtöbb."
És hogy kiknek mozgatták meg leginkább a fantáziáját a vasútállomások papírmakettjei?
Elsősorban gyerekeknek szántam, de inkább nyugdíjas vasutasok, mérnökök, építészek, orvosok veszik.
Nos én nem vagyok se nyugdíjas vasutas, se gyerek, de baromira tetszenek. És nektek?
Még több infó, kép és makett aPapírbakter oldalán. Még több építészet pedig az Urbanistán, tessék követni Facebookon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
