A nem is olyan borzasztó "Rákosborzasztók" és vidéke

További Urbanista cikkek

Folytatódik az Urbanista és az Otthontérkép közös játéka, a Városnegyed-bajnokság (melyről itt olvashattok bővebben)!

Kelet-Pestnek, a XVI. és a XVII. kerületnek a többnyire kellemes, kertvárosias városnegyedeire szavazhattok. Klassz elővárosok, amelyeket azok is kipipálhatják, akiknek fontos, hogy egyessel kezdődjön az irányítószámuk. Mindez azonban többnyire az ingatlanárakban is tükröződik.

Árpádföld

Árpádföldön nyolcvanas években épült családi ház 42 M-ért. Momentán 5 szobás, de olyan nagyok a terek, hogy 7-8 szobássá is könnyedén átalakítható.

Árpádföld majdnem többször sodródott közigazgatásilag más-más fennhatóság alá, mint ahány országhoz tartozott némelyik határon túli település, például Ungvár.

A XIX. század végén alakult ki két családi házas lakóterület, az Árpád-telep és az Anna-telep, amelyeket a XX. század elejéig Csömörhöz csatoltak, majd a helyi lakosok kérésére 1926-ban Cinkotához, 1950-ben pedig Cinkotával együtt nyelte be a Nagy-Budapest.

Az Árpádföld elnevezést az első írásos feljegyzések az időszámításunk utáni ezerkilencszázhúszas évek végén említik. 1935-től pedig hivatalosan is így hívják.

Az egyik legnagyobb lokálpatrióta evör

Decsi István kardvívóedző (Decsi Tamás csapatvilágbajnok kardvívó édesapja) jó harminc éve árpádföldi lakos és vívóegyesületet is gründolt szeretett városrészében.

No, de nem ezért akkora lokálpatrióta. Ő volt ugyanis abban a bizarr vállalkozásban a vívóedző, amikor is a félig kongói származású Kembe Sorel-Arthur (immár médiás, egykori Jóban Rosszban-sorozatszínész stb.) Eric, az Angolna példáján felbuzdulva elhatározta, hogy kihasználva a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kitárt kiskaput, megalapítja a Kongói Köztársaság Vívószövetségét, és így országa egyetlen vívójaként könnyen szerez olimpiai részvételi kvótát, annak ellenére, hogy a vívással még kamaszkorában felhagyott.

A terv be is vált. Kembe kongói színekben részt vett a 2004-es athéni olimpián. No, és a megnyitó ünnepségen mit skandált az olimpiai stadionban a felvonuló sportolók, edzők és sportvezetők között a kongói vívó edzője? „Természetesen” azt, hogy:

Árpádföld! Árpádföld!

A TV2 Napló című műsora annak idején riportot is készített a sztoriról, csak időközben a Napló is megszűnt, így nem találtam meg az archív felvételt, de ha valaki tud egy linket az athéni „árpádföldezésről”, kérem küldje el, beszúrom.

Cinkota

Cinkotán egy hatvanas években épült és egy kilencvenes években felhúzott ház, több, mint ezer négyzetméteres telken , 53 M-ért eladó

A szomszédos Árpádföldhöz képest (ugye, ami egy időben tokkal-vonóval Cinkotához tartozott) már az Árpád-háziak idejéről ismert a történelme.

A neve ellenére ezen a területen zajlott a mogyoródi csata, ahol nem Lewis Hamilton és Sebastian Vettel csatájától volt zajos a környék, hanem az Árpád-házi uralkodó családon belül durvultak be a frakciózások olyannyira, hogy I. Béla fiai legyőzték Salamon király seregét, így lett Géza hercegből az új király.

A törökvész idején elnéptelenedett, majd szlovákokkal telepítették be, a XX. század elején már üdülőtelepeknek is helyt adott.

Mátyásföld

Mátyásföldön tehermentes ipari építési telek, közel 12 ezer négyzetméteren, közvetlenül a tulajtól 149 M-ért.

A területet IV. Béla király 1259-ben a Nyulak-szigeti apácarendnek adományozta (ami pedig apácának állt Margit lányáról kapta a mai nevét).

A ma is használatos Mátyásföld elnevezés azonban Mátyás királynak állít emléket, aki oklevéllel védte meg az apácákat attól, hogy az itteni, jó minőségű földjeiket a rákoskeresztúri szomszédok háborgassák.

A modernkori település a Monarchia aranykorában, 1887-ben alakult. Korának helyi Donald Trumpja, bizonyos Kunkel Imre fogott bele telekspekulációkba, abban bízva, hogy a kiépítésre kerülő HÉV-vonal megdobja az ingatlanok értékét.

Kunkel azt is elérte, hogy minőségi tulajdonosok verjenek errefelé gyökeret, ugyanis a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületét is megszervezte és csakis egyesületi tagok vásárolhattak telket.

A zsebkendőnyi parcellák kialakulását is meggátolták. A legkisebb telekméretet 1200 négyszögölben szabták meg, illetve

itt nyílt meg a régió egyik első reptere is, még 1916-ban.

1956-ban itt tuszkolták repülőre Nagy Imrét a szovjetek. A mátyásföldi repülőtér ma is aktív, bár nagygépek már nem használhatják.

A kortárs mátyásföldi celebek közül említésre érdemes Zubreczki Dávid Urbanista-alapító.

Rákosszentmihály

A XVI. kerület legnagyobb, és egyben legnépesebb városrésze. A többi, szintén a Rákos-patakról elnevezett városrészekkel együtt, a Körúton belüli irigy vagy tudatlan népség hajlamos lerákosborzasztózni, hogy:

kellemes, élhető környék, csupán három napra elegendő élelmet kell csomagolni, ha egy beragadósabb forgalmú napon nekivágunk a belvárosnak. De hát ez annyira nem is vészes, ennyi idő alatt egy átlagos menekült jó, ha eljut Törökországtól Görögországon, Macedónián és Szerbián át a horvát, vagy a magyar uniós határig.

Pedig szegény Rákosszentmihály a legbeljebb esik a belvároshoz az összes Rákos-nevű település közül.

Sashalom

Sashalmon két generációs, 8 szobás, 230 négyzetméteres családi ház 39,5 millióért. Szép zöld gyeppel, gyümölcsfákkal, sőt még egy 48 négyzetméteres pincében is önmegvalósíthatunk!

Korábban szintén Cinkotához tartozott. A kiegyezést követő ipari bumm idején a mocsaras terület lecsapolásával, kis parcellákra szabdalásával előbb Ehmann-telepnek nevezték, manapság pedig az egyik legmenőbb kertvárosi városrész. No de nem akarok prejudikálni, majd az olvasók eldöntik a szavazataikkal.

Akadémiaújtelep

A területet az utód nélkül elhunyt egykori birtokosa a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta.

A mezőgazdasági területeket az Akadémia két részre osztotta és felparcelláztatta, így alakítva ki az 1930-as években Rákoskeresztúr részeként a családi házas Régiakadémiatelepet, majd 1950-től már Nagy-Budapest részeként a szintén kizárólag családi házas Akadémiaújtelepet.

Két fő érdekessége közül az egyik, hogy összes utcáját, illetve a központjában elhelyezkedő teret (525. tér) az 500-tól 545-ig tartó sorszámokkal illették, a másik, hogy a négyzethálós elrendezés helyett egyedi koncepció mentén rajzolták meg az utcaszerkezetét, közepén egy központi teret kialakítva.

Madárdomb

Madárdombon, 2 szintes ikerház vár rád és anyósodékra, 5+4 szobával, 48 millióért. (De a Mamának nyugodtan mondhatsz 50-et és dicsekedj el vele, hogy már az első telón lealkudtál két misit.)

Meglehetősen fiatal városrész. Az alig észrevehető, a tengerszint feletti, mindössze 155 méter magas dombocskát 1941-ben kezdték felparcellázni, akkor még Podmaniczky telep néven, de a területet csak 1984-től kezdte beépíttetni a kerületi tanács.

Rákoscsaba

A helyi legenda szerint annyira ősi település, hogy egészen Attila hun király fiáig, Csaba királyfiig vezetik vissza magát a nevet is:

Chabaracusa

Amire azonban írásos bizonyíték is van, hogy 1067-ben a Százdi apátság alapítólevelében már megemlítik mint Chaba Racusa (Csaba Rákosa). A török korszak alatti pusztulást követően ide is szlovákokat és svábokat telepítettek be és a XX. század első felében duzzadt fel igazán a lélekszáma, főképp iparosokkal. 1950-ben csatolták Nagy-Budapesthez.

Rákoscsaba-Újtelep

Rákoscsaba Rákoskeresztúrhoz közeli része. Már jó régóta így emlegették, ám önálló városrészként csak a rendszerváltás hajnalán, 1990-ben ismerték el.

Rákoshegy

A terület a 20. század elejéig Rákoskeresztúrhoz tartozott és a Podmaniczky család tulajdonában volt. 1890-ben kezdődtek a parcellázások, miután a család a majd az egész „rákosokra” kiterjedő itteni birtokukat vállalkozóknak adták el. A mai Rákoshegy területét Fuchs Ignác vette meg, 1892-ben épült fel az első ház, feleségéről Zsuzsánna-telepnek nevezte el. A parcellázott házhelyek nagyon olcsók voltak, Rákoshegy gyorsan benépesült. Hamarosan vasúti megállóhely is létesült Rákoskeresztúr-Kavicsbánya néven, de 1913. május 1-jétől a vasúti menetrendben már Rákoshegy volt a neve.

Rákoskeresztúr

Rákoskeresztúron 74 négyzetméteres, 3 szobás, erkélyes panellakás ötemeletes házban 12,99 millióért

Már a honfoglalás környékén lakott volt a terület. Első írásos nyoma Pousarakusa ( Pósarákosa) néven egy 1265-ben kelt oklevélben található, nevét első birtokosáról kapta. Az említett oklevélben a birtokot a felhévízi keresztesek kapták meg, akiknek itteni templomát (a szentély alapfalait) 1962-ben tárták fel. A középkori falu a török időkben teljesen elpusztult, majd szlovákokkal telepítették újjá ^.

1727-től már mint község szerepel, 1770-ben újabb telepesek, főleg svábok érkeztek a faluba. A terület a Podmaniczky család tulajdonában volt, ők építtették 1750 körül a mai Pesti út mentén található kastélyt is. Rákoskeresztúrról 1880-ban Rákoshegy, 1907-ben pedig Rákosliget is levált és önálló település lett.

Rákoskeresztúrt 1950. január 1-jével – számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.

Rákoskert

A terület, amelyen a mai Rákoskert fekszik, Rákoscsabához tartozott. A terület tulajdonosa, Schell báróné volt, aki dr. Füredi Ferenc, a

család ügyvédjének tanácsára, hogy a férje adósságait rendezze

és a megélhetését is valamelyest a rangjához méltó módon biztosítsa a húszas- harmincas évek fordulóján elhatározta, hogy a mai Rákoskert helyén fekvő birtokot felparcellázza és a kialakított házhelyeket eladja.

1931 januárjában már készen voltak a tervek, megnyílt a Kucorgó csárda egyik bérelt helyiségében a parcellázási iroda. Rákoscsaba képviselő testülete 1933. február 19-én hagyta jóvá báró Schell Gyuláné terveit, így ezt a napot tekintik Rákoskert alapításának, amely városrész Budapest legkeletibb városnegyede.

Rákosliget

A szinte kizárólag kertes, családi házas övezet a XX. század első felében – mielőtt hasonlóan a többi szomszédos városrészhez, magába szippantotta a Nagy-Budapest –, önálló nagyközség volt, előtte pedig Rákoskeresztúrhoz tartozott.