Folytatódik az Urbanista és az Otthontérkép közös játéka, a Városnegyed-bajnokság (melyről itt olvashattok bővebben)! 

A pesti külvárosokban maradunk ebben a fordulóban is, hasonlóan a múltkorihoz.

A XVIII. kerület egyes városrészei küzdenek meg egymással

Bélatelep

Egy bizonyos Vigyázó vezetéknevű földbirtokosról nevezték el a városnegyedet. Figyelem, most beugró kérdés következik. Csak az szavazhat, aki helyesen válaszol! Vajon mi lehetett Bélatelep névadójának a keresztneve? Mivel nyilván mindenki tisztességesen játszik, az önellenőrzéshez megadom a javítókulcsot: „Béla”.

Bélatelep az 1920-as években alakult, amikor is Trianont követően

jelentős része Budapestre és vonzáskörzetébe települt.

A terület előbb Rákoskeresztúrhoz tartozott, majd 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor csatolták a székesfővároshoz, éspedig a XVIII. kerülethez, míg Rákoskeresztúr a XVII. kerület része lett, ahogyan a múltkori fordulóban már kiveséztük.

Ferihegy közelsége miatt sajnos eléggé zajos a környék. Béláim, ez van.

Bókaytelep

A területet Bókay Árpád orvosprofesszor, és szabadkőműves-nagypáholyvezető vásárolta meg és parcelláztatta fel, névadóvá is ő vált. Idővel egyesítették a XIX. század végi parcellázással alapított Ezerházteleppel.

A városrészen belül található a Bókay-kert, ami egy időben Bókaykert néven önálló városrész is volt, de azóta beolvadt a telepbe, tekintve hogy nincs állandó lakosa. A Bókaykert a kerületi önkormányzat tulajdonában áll egész jó sportpályák vannak rajta: medencék, teniszpályák, bringás crosspálya stb.

Erzsébettelep

Valamikor a századfordulón alapították és Erzsébet királynéról nevezték el.

Ferihegy

Majdnem teljes egészében a most már Liszt Ferenc Nemzetközi reptér foglalja el (maga a reptér picit túlcsorog Vecsésre).

Nevét nem a zeneszerzőről, hanem Mayerffy Xavér Ferenc sörfőzőmesterről és szőlészről kapta, akinek errefelé voltak birtokai, úgy, hogy akár Xavihegy is lehetne. A városrész egyik határútja a leghosszabb nevű budapesti út: A Ferihegyi repülőtérre vezető út.

Ganzkertváros

Úgy tűnik, hogy a kettővel korábbi „átkosban”, vagyis a Horthy-rendszerben sem volt a munkásosztály teljesen ellehetetlenítve, mert, hogy ezt az egykor Vecséshez tartozó területet azért parcellázták fel még az ezerkilencszázhúszas években, hogy a Ganz-gyárak dolgozói kedvezményesen vásárolhassanak építési telket. 1945-ben került át Budapesthez.

Ganztelep

Azok a ganzos dolgozók vettek itt telket, akik kimaradtak a ganzkertvárosos, kedvezményes telekvásárlási projektből. A negyvenes évek végéig Csákyliget volt a terület elnevezése, ugyanis gróf Csáky Albin, egykori vallási és közoktatási miniszter  tulajdonában állt a felparcellázott birtok.

Gloriett-telep

Egy épület-típusról kapta nevét. Konkrétan a valamikor itt állt, a bécsi Gloriette mintájára Gloriettnek nevezett, kör alaprajzú épületre utal az elnevezés, amelyet Mayerffy Xavér Ferenc emeltetett 1814-ben, amikor a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budára, és ebből az alkalomból a Szent Lőrinc pusztán katonai parádét tartottak.

A porosz, az orosz és a Habsburg uralkodó a mai Gilice téren emelt kilátóból szemlélte a parádét. Az épület később dr. Krepuska Géza professzor tulajdonába került, aki a szőlőbirtoka szélén álló épületet gazdasági célra hasznosította. Az épületet a második világháború alatt a visszavonuló német csapatok felrobbantották.

A lakótelep viszonylag későn, a rendszerváltás éveiben épült ki.

A jelenlegi városnegyed két egykori városrész, a Gloriett-kertváros és a Madártelep egyesítésével született meg.

Havanna-lakótelep

A híres-hírhedt Havanna, ami már egyáltalán nem olyan durva hely, mint a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben.

Az első világháborút megelőző időszakban a Havanna-lakótelep mellett Lipták Pál gyárai álltak. 1916-tól átállt a hadfelszerelési cikkek gyártására. Ekkor a gyártelep mellé ide építettek lőszertelepet is. Ez a Magyar Lőszergyár Rt. telepe volt. A Tanácsköztársaság bukása után a Lipták gyár lőszergyártó részlegét leszerelték és az épületeket, műhelyeket alakították át kis szoba-konyhás földszintes lakásokká. Ezáltal nagyon sok Erdélyből áttelepülőnek, hadirokkantnak, illetve szegényebb családnak oldották meg a katasztrofális lakáshelyzetét. A kialakított lakások igen szerények voltak, de a kor és a leendő lakók igényeit kielégítették.

Az így létrehozott, fallal körülvett városrész az Állami lakótelep nevet kapta. A harmincas évek végén – negyvenes évek elején közel 9000 ember élt itt, nem éppen egészséges körülmények között. 1944-ben a telep egyik félreeső részén hozták létre a zsidó gettót (kb. 1500-an voltak benne).

Az Állami lakótelep rekonstrukcióját a hatvanas években már tervezték, de akkor még nem láttak hozzá, erre még több mint tíz évet kellett várni. Az ötödik ötéves terv időszakában aztán eltüntették az Állami lakótelepet, és 1977-ben elkezdték a Havanna lakótelep építését . A Fővárosi Tanács beruházása akkor ötmilliárd forintba került; ebből a pénzből 5600 lakás építésére futotta.

Az 1977-es ötmilliárd forint reálértéke sokszorosa a mainak. Viszonyításul: a Béke hotel éttermében egy drágább fogásnak számító

A Havannán szinte rekord gyorsasággal, egy év alatt felhúzták az első házakat, és 1978-ban beköltöztek az első lakók.

Lakatos-lakótelep

A hatvanas évek közepén felépített lakótelep nevezetessége, hogy 1975-ben itt forgatták az ikonikus Utánam srácok!-című ifjúsági tévésorozatot. Mármint egyrészt, másrészt Miskolcon.

Liptáktelep

Az 1910-es évek végén Lipták Pál mérnök, építési vállalkozó vásárolt erre földeket ipari beruházása számára. Martinacélgyárat és hengerdét létesített. Ezekben az épületekben „alapították”, jobban mondva államosították 1949-ben a Lőrinci Hengerművet. A szomszédos területen 1900-tól 1920-ig családi házakkal beépült környéket is az építési vállalkozóról nevezték el. A terület 1909 óta Pestszentlőrinchez tartozik.

Lónyaytelep

A városrészt gróf Lónyay Menyhértről nevezték el, akinek a Villatelepen volt nyaralója. Lónyay mintegy 125 holdas telket vásárolt 1875-ben és azt felparcelláztatta.

Miklóstelep

Szemere Miklós birtokán alakult ki ez a városrész, ezért az ő keresztnevét viseli.  Mivel főleg az első világháború hadirokkantjai vásároltak itt házhelyet, a telepet egy időben Rokkanttelepnek nevezte a köznyelv. Manapság nyugis, családi házas övezet.

Pestszentimre

A terület török hódoltság idején elnéptelenedett és Soroksár pusztájává vált. A XIX. század végére alakult itt ki újra élő település Soroksárpéteri néven a gyorsan fejlődő Budapest közelségének köszönhetően.

Ennek a területnek az új birtokosai Lőwy Mór, fia Lövy Bernát, valamint annak sógora, Auspitz Mór lettek. A Nagykőrösi úttól Soroksár felé eső részt vásárolta meg Auspitz Mór, a Nagykőrösi úttól Pestszentlőrinc felé eső területet pedig Lövy Bernát és családja, itt hozták létre Újpéteri-majort, 1875 körül itt építették fel a Lövy-kastélyt (a mai Kastélydombi Általános Iskola mellett).

A területen továbbra is mezőgazdasági termelést folytattak.

Az 1890-es évek végén dr. Krepuska Géza fül-orr-gégész professzor, egyetemi tanár vásárolt jelentősebb földrészt a Lövy család birtokából, amelyen országos hírű szőlészetet hozott létre, és 1896-ban itt építette fel emeletes présházát. A Nagykőrösi úttól Pestszentlőrinc felé eső területen, a Lövy család birtokán indult meg a parcellázás 1898-ban, Újpéteri-telep néven. (Ezen a részen homokos talaj volt, míg a másik oldal – az Auspitz-birtok – eléggé mocsaras, ingoványos terület.) Elsősorban a vasúton könnyen megközelíthető gyárak szegényebb munkásai vásároltak itt házhelyeket.

A Vasút utca-Irén (Kapocs)-Kisfaludy utcák és a gyáli határ közötti terület csak az 1930-as évek közepén épült be. Ezt megelőzően

Kossuth Ferenc-telepet az Auspitz-család birtokán, a Nagykőrösi út másik oldalán alakították ki 1907-ben. Az érdeklődés felkeltésére mintaházakat építettek a felparcellázott területen.

Pestszentimre 1930-ban vált önálló községgé Soroksártól elszakadva. Csupán húsz évnyi önállóság után 1950-ben szippantotta magába a Nagy-Budapest.

Rendessytelep

A terület névadója Rendessy Károly óbudai pékmester, aki megvásárolta és felparcelláztatta a területet a XIX. század végén. 1958 és 1968 között itt építették fel a Lakatos úti lakótelepet.

Szemeretelep

Szemere Miklós azt a bravúrt hajtotta végre, hogy két városnegyedet is róla neveztek el Pestszentlőrincen. Birtokán alakult ki az 1910-es években ez a városrész, ezért az ő családnevét viseli.

Szent Imre-kertváros

Trianon után, a menekültek és migránsok alapították. Az elszakított országrészekről érkező tisztviselők 1925-ben megalakították a Pestszentlőrinci Kertotthon Házépítő, Termelő, Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet, amelynek szervezésében 1932-re létrejött a családi házas városrész. A névadásban valószínűleg szerepet játszott az 1930-as Szent Imre emlékév.

Szent Lőrinc-lakótelep

Lánykori nevén KISZ-lakótelep.

Az alapkő letételére 1964 tavaszán került sor. 1965 első napjaiban elkészültt a telep első épülete, amelyet eredetileg KISZ lakótelepnek neveztek. Az építkezés 1975 végére fejeződött be. 1992-ben a Fővárosi Közgyűlés ezt a nevet – a kerületi önkormányzat kérésére – Szent Lőrinc-telepre változtatta

Most pedig irány szavazni!

Fidel, Salsa! A győztes elég szoros küzdelemben Szentimre-Kertváros előtt a Havanna.