Albérletcsalás deluxe: az elcsalt foglalón felül közvetítői jutalékot is felszámoltak

További Urbanista cikkek

Tipikus küszöbre piszkító, majd vécépapírért becsöngető történetről számolt be Csorba Dániel ingatlanos, akitől már korábban is kaptunk néhány hajmeresztő ingatlancsalós sztorit.

A legújabb albérlethorrorban

300 ezer forinttal megkopasztottak egy jóhiszemű, tisztességes párt.

Hab a tortán, hogy ezen felül még 24 500 Ft közvetítői díjat is legomboltak róluk.

A sztoriban külön „zseniális”, hogy úgy tűnik, a meglopott albérletkeresőkkel személyesen találkozó, kezdő ingatlanközvetítő sem tudott arról, hogy éppen egy pofátlan csalásban működik közre. Így tökéletesen hitelesen el tudta játszani a becsületes ingatlanos szerepét.

(Persze a zsenialitás itt szigorúan idézőjelben értendő, hisz nincs mentség erre a féreg „üzleti modellre”.)

A történet dióhéjban

Egy háromszázezer forinttal lefoglalózható lakást szerettek volna a szerencsétlen, megvezetett palimadarak kibérelni. Egy internetes ingatlanos portálon feladott hirdetés telefonszámát hívták, ahol lelombozták őket azzal, hogy pont most veszi ki valaki más a kéglit, csak még a teljes foglaló megléte kétséges.

Néhány telefonváltást követően a csaló ingatlanosok az áldozatnak elmondták, hogy a bérlőjelöltnek még sem sikerült összekaparni a foglalót. Gyorsan lebeszéltek egy másnap délelőtti időpontot, ugyanis a becsapott áldozat elmondta, hogy nekik nem gond, azonnal viszik a pénzt.

Másnap egy fiatal hölgy megmutatta nekik a lakást, az tetszett is az érdeklődőknek. A következő lépés a lefoglalózás volt. A 300 ezer forintról szerződést írtak, az ingatlanközvetítő iroda 24 500 forintos közvetítői díjáról pedig számlát kaptak.

Mindez most október 10-én történt, ám mivel a tulajdonos Svájcban volt (persze az ingatlanosok szövege szerint), ezért vele csak 19-én lehetett bérleti szerződést kötni.

Most pedig szó szerint idézek az ügyről felvett rendőrségi jegyzőkönyvből:

A hölgy mutatta a cégkivonatot, illetve az állítólagos közjegyzői megbízást, amivel a tulajdonos megbízta a ************** Kft-t, hogy külföldi tartózkodási ideje alatt adja bérbe a lakást. Elmondása szerint a főnöke akkor éppen Barcelonában tartózkodott, így Skype-on tartották a kapcsolatot, a férfi akkor is hívta, mikor ott voltunk a lakásban, de nem vette fel XY* , mert velünk foglalkozott.

Végül búcsúzóul azt mondta, hogy legkorábban 2015. 10. 19-én köthetünk szerződést a lakástulajdonossal, aki 18-án jön haza Svájcból. Vagy a tulajdonos, vagy a főnöke, ********* fog minket keresni ez ügyben.

*XY - a csaló ingatlanosokat képviselő hölgy. Vagy őt is becsapták, vagy saját magát is áldozatnak tetteti. - D.G.

A folytatás sajnos sejthető: az ingatlanközvetítő iroda felszívódott. A nem is olyan kevés pénzzel, 300 ezer forinttal, no meg a pofám leszakad-közvetítői jutalékkal becsapott ember a Facebookon rátalált a lakás tulajdonosára és mindketten feljelentést tettek. Sőt, mint kiderült, a csalók másokat is megvezettek.

A rendőrségi jegyzőkönyv így folytatódik:

2015. 10. 19-én (az elméleti szerződéskötés napja) hívtam az iroda számát, de nem volt kapcsolható. Ezután XY-t próbáltam elérni, de ez sokszori próbálkozás után sem sikerült, majd 16:23-kor felhívott és elmondta, hogy őt aznap hívták először dolgozni, szerződése nem volt. Egy találkozón kapta meg a lakás kulcsait és a papírokat (cégkivonat, meghatalmazás). Elmondása szerint később a pénzt odaadta ugyanannak a férfinak, akitől a lakás kulcsait és az iratokat kapta, bármilyen átvételi elismervény nélkül.

A telefonhívás után egy barátunk felkereste a foglalónyilatkozatban szereplő címet, hátha a tulajdonos ott tartózkodik. A lakásból a csengetésre nem jött válasz, a zsalugáterek is be voltak csukva. Ezután felkereste a bérlendő lakást, ahol a szomszédoktól kérdezősködött,

ekkor derült ki, hogy mások is jártak úgy mint mi, hamarosan sikerült is találkozni velük, és együtt mentünk a rendőrkapitányságra feljelentést tenni.

Nem sokkal később reagált a megkeresésünkre Facebookon a lakás tulajdonosa, aki azt mondta, hogy ő is értesült az eseményekről és szintén feljelentést tett.

Vagyis nem csak egy embertől nyúltak le háromszázezret és a jutalékot, hanem még néhánytól. Könnyedén összejöhetett a bandának akár egymillió forint, ha nem több.

Persze az is lehet, hogy a lakást megmutató nő is beavatott volt a csalásba, de simán az is elképzelhető, hogy őt is megvezették. Így nem csak a zsákmányból nem kellett, hogy kapjon, hanem még hitelesebben alakíthatta a szerepét. Hisz akár minden egyes csalásra fel lehet venni egy újonc ingatlanközvetítőt, lepapírozás nélkül, majd miután megtette a kötelességét, kirúgni.

A rendőrségi jegyzőkönyv további részei itt olvashatók.

Nem túl nehéz lakáskulcsokhoz jutni

Csorba Dánielt megkérdeztem, hogy szerinte hogyan juthattak a csalók a lakás kulcsaihoz. No, meg ahhoz az infóhoz, hogy a lakás üres és nincs olyan riasztó, ami lebuktatná az illetéktelenül behatolókat. Íme az ingatlanos válasza:

Lehet, hogy volt valami apró javítás, amihez kaptak kulcsot a szerelők és lemásolták. Esetleg az adott

ingatlanirodában a kulcsok nem voltak elzárva (mint általában semelyik irodában sem)

és bármelyik, akár csak legfeljebb egy hete ott lévő kolléga el tud vinni egy kulcscsomót másoltatni.

Vagy még csak nem is kellett ingatlanos irodából semmivel sem visszaélni, mert a bűnözők kiszimatolták valahonnan, hogy üresen áll a lakás, így hát felnyomták és kicserélték a zárakat. Ismerek olyan kőművest, aki évek óta egy külföldi nő ingatlanába jár héderelni, a hölgy eltűnt és senki nem tud róla semmit, nála meg ott maradtak a kulcsok.

Szóval anélkül, hogy áldozathibáztatásba kezdenék (mert sajnos mivel mostanában elég nehéz jó albérletet találni, könnyen elveszítjük a józan megfontoltságot), de okulásként:

Pénzt nem adunk ki kétes körülmények között, pláne ha nem kerülünk azonnal birtokba. A konkrét ügyben: ha van meghatalmazása egy ingatlanközvetítőnek, a tulaj pedig külföldön van, akkor az miért nem terjed ki a szerződéskötésre és a birtokba adásra (az ingatlaniroda ügyvezetőjének a helyettesítését is magában foglalva!), ha már pénzt akarnak előre átvenni az ingatlanosok?

Ha másképp nem, akkor ajánljuk fel, hogy ügyvédi letétbe fizetjük ki a foglalót. Ha ettől is elzárkóznak, akkor pedig el kell mondani, hogy jó: mi kivennénk a lakást, fizetnénk az ajánlat szerinti összeget, ha az ingatlaniroda nem képes arról gondoskodni, hogy nekünk se kelljen látatlanba kockáztatni nem is kevés pénzt, akkor az összes létező szakmai- és fogyasztóvédelmi szervhez, sajtóhoz fordulunk.

Ha még így sem mennek bele, hogy ne közvetlenül hozzájuk kerüljön a foglaló, akkor egy ilyen csapattal többé nincs miről tárgyalni.

Ismertek hasonló történetet? Jöhetnek a kommentbe!