Elérkeztünk az Urbanista és az Otthontérkép közös játékának, a Városnegyed-bajnokság selejtezőinek az utolsó részéhez. Ebben a körben Csepel városrészeire szavazhattok.

A szigeti kerületen, Budapest potenciális Manhattanén tradicionális ipari negyedeket, kikötőt, paneltömbös lakótelepeket, de régebbi, és újabb építésű kertvárosi övezeteket is találunk.

Azokban a merész urbanisztikai tervekben, amelyek Budapestre felhőkarcolókat vizionálnak, szinte kivétel nélkül felmerül Csepel, mint lehetséges helyszín.

A csepeli ingatlanárak a legolcsóbbak Budapesten, ami megfontolandó vásárlási célponttá teszi az egyébként nem a világ végén fekvő kerületet.

Azonban, ha őszintén beszélünk Csepelről, akkor azt feltétlenül el kell mondani, hogy ha nem tudunk tömegközlekedéssel, főképp a kötöttpályás HÉV-vel bejárni a munkahelyünkre vagy az iskolába, akkor iszonyúan be lehet ragadni a forgalomba.

No, de majd a helyi erők megoszthatják kommentben, hogy milyen egérutat érdemes választani.

Csepel-Belváros

Körülbelül ennek a városrésznek a helyén épült újjá a reformkori, 1838-as árvíz után Csepel települése, a mai kerületnek pedig ez a városmagja.

Az 1950-es Nagy-Budapest megalakításáig önálló település. Az itteni lakótelep a múlt század hatvanas éveinek a végétől a nyolcvanas évek elejéig épült.

Csepel-Csillagtelep

A terület benépesítése 1911-ben kezdődött el. A terület névadója dr. Csillag Sándor ügyvéd volt, aki a felparcellázást lebonyolította.

Itt épült a szocializmus egyik utolsó lakótelepe 1986 és 1988 között.

Csepel-Erdőalja

Csepelnek ez a városrésze az 1920-as években alakult ki. Eredetileg Legelő-telep volt a neve.

Csepel-Erdősor

Ez a városnegyed is  az 1920-as években alakult ki.

Az 1980-as évektől a Csepel Vas- és Fémművek egy új, négyemeletes pont- és sávházakból álló lakótelepet épített a gyár dolgozóinak. Az utcák – amelyek valójában sétányok a térkép szerint – olyan mókás állatneveket kaptak, mint:

Csepel-Gyártelep

A terület neve a XIX. század végéig János-legelő volt. Az ipartelepítést a Weiss-testvérek kezdték meg 1892-ben, amikor tölténygyárat hoztak létre.

A továbbiakban a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, illetve a második világháborút követő államosítás után a Csepel Vas- és Fémművek gyárai, valamint egy tisztviselőtelep foglalták el ezt a területet.

Az ipari tevékenység az 1980-as évektől fokozatosan leépült. A gyártelep viszont talán ebben a mai, félig-meddig lepukkadt állagában a leghangulatosabb.

Bringagyáron kívül például lefoglalt használt autók árveréseit is itt tartják. Emellett bicajos futár világbajnokság helyszínéül is szolgált, de 

Csepel-Háros

A városrész a Csepel-sziget középkori településének helyén épült, amely a török időkben elpusztult, majd a XVIII. században újra benépesült, ám 1838-ban az árvíz teljesen elpusztította a települést. A múlt század ötvenes éveinek a közepéig Szigetszentmiklóshoz tartozott.

Csepel-Kertváros

A volt uradalmi földeket 1923-ban felparcellázták, majd a Falusi Kislakást Építők Szövetkezete útján eladták, elsősorban a szegényebb rétegeknek. A vevők jelentős része a Weiss Manfréd gyárban dolgozott.

A parcellázás nyomait mutatja, hogy a fő utak kivételével az utcák derékszögben metszik egymást, köztük egy-egy teret (Áruház tér, Rákóczi tér) alakítottak ki. A Határ utca a nevét onnan kapta, hogy itt húzódott Csepel déli határa.

Csepel-Királyerdő

Az 1930-as években a Magyar-Holland Bank kezdte meg a terület felparcellázását az egykori királyi erdőbirtokon, amire a városrész neve utal.

Csepel kerület két természetvédelmi területe is itt található, a Kis-Duna öböl és a Tamariska-domb. Több Vörös könyves és pannon endemikus faj is megtalálható itt. A politikai érdekek miatt egy részét az utóbbi években felparcellázták, és főként önkormányzati tisztviselőknek adták el.

Csepel-Királymajor

Neve az egykori királyi majorra utal. Felparcellázása a 20. század elején kezdődött el. A lakótelep 1978- 1979 között épült.

A „Csepel”- előtagot ez és az összes többi városrésze a kerületnek hivatalosan 2012 végén kapta.

Csepel-Ófalu

Területén állt Csepel település, amit a már többször említett reformkori árvíz teljesen elmosott. Az újjáépített falunak a mai Csepel-Belváros lett az új központja, de a falu régi helye is még a 19. században újra benépesült.

Csepel-Rózsadomb

A gyártelep szomszédságában levő, a közelmúltig nagyrészt beépítetlen terület. Az ingatlanfejlesztések viszonylag újkeletűek arrafelé.

Csepel-Szabótelep

A korábban Remanenciadülő nevű területet a XX. század elején Szabó József vásárolta meg, aki felparcelláztatta, majd eladta a telkeket. Az így kialakult településrész az ő nevét viseli. Az 1924-ben átadott Gubacsi híd csepeli oldala itt található, aminek következtében jelentős tranzitforgalom halad át rajta.

Csepel-Szigetcsúcs

Az itt található kikötőt – amit még csak nem is az államszocializmus idején, hanem már a két világháború között, 1928-ban  „Budapesti Vámmentes Kikötő” elnevezéssel állami vállalattá nyilvánítottak. Egészen  2005-ig Csepeli MAHART Szabadkikötőnéven működött.

A csepeli állami kikötő területét már 1930-ban Ferencvároshoz csatolták.

Ugyan Csepel egésze is már ekkortól szerepet kapott Budapest közigazgatásának különböző változtatási terveiben, azonban az egész, addig megyei város csak 1949 decemberében, a Budapest közigazgatási határainak kiterjesztéséről szóló XXVI. törvénycikkel – mikor is a IX. kerület elvesztette a Csepel-sziget északi csúcsát – vált végül az akkori Nagy-Budapest részévé önállóan, Budapest XXI. kerületeként.

Értékesítési árak

Csepelen, a XXI. kerületben az eladott lakások értékesítési ára 137-157 ezer Ft/négyzetméter között mozog, így jóval elmarad a budapesti átlagtól, ami 230 ezer Ft/négyzetméter körüli.

Olyannyira, hogy

Háros, Csillagtelep és Belváros pedig a 10 legalacsonyabb árfekvésű városrész közé tartozik.

Kínálati árak

A kínálati árak sokkal változatosabb képet festenek: 162-295 ezer Ft/négyzetméter között változik. A legalacsonyabb Háros esetében, ahol egyébként a kínálati és az eladási ár szinte megegyezik. A legmagasabb Erdőalja, ahol csaknem kétszeres áron próbálják elpasszolni az ingatlanokat.

A kínálati ár 2014-hez képest Csepel-Rózsadombon csökkent leginkább, csaknem 20%-kal, ezt követi 8,5%-os árcsökkenéssel Királymajor, majd pedig Csillagtelep. A többi kerületrészben növekedett a kínálati ár, legnagyobb mértékben Erdőalján (60%), Gyártelepen (36,8%) és Csepel-Ófalun (35,9%).

Zöldterület

Csepelen a zöldterületek aránya 9,8%, ami budapesti viszonylatban nem számít rossz értéknek.

Népességváltozás

Ebben nem áll jól a kerület, ugyanis 7,3%-kal csökkent a lakók száma a két népszámlálás (2001 és 2011) között. Ezzel ugyan nem ez a leginkább „elnéptelenedő” kerület, ennek ellenére élen jár a rangsorban.

Bűnözés

A lakosokra jutó bűnesetek aránya közepesnek mondható, pozitívum azonban, hogy 2013 és 2014 között csökkenő tendencia mutatkozott.

Most pedig jöhet a szavazás:

A győztes:Csepel-Erdőalja.