Drága hölgyeim és uraim, folytatódik az Urbanista méltán népszerű sorozata Magyarország régi villanegyedeiről. Mátyásföld és a terézvárosi Diplomatanegyed után már egyszer kiruccantunk a vízpartra, de most Leányfalunál is messzebb megyünk. A századfordulón ugyanis nemcsak a Duna, de már a Balaton is javában vonzotta a nyaralni vágyókat.

Akkor azonban már nemcsak a reformkor óta népszerű Füred, de a déli part is virágzásnak indult. Itt épült meg a kor legmenőbb villanegyede, a bélatelepi villasor. A téma szakértője, Varga István könyvtáros, helytörténeti kutató nemcsak egy blogot vezet a város történetéről, hanem a közelmúltban egy könyve is megjelent a villanegyedről.

„A bélatelepi villasor 1894-ben jött létre a fonyódi Várhegy oldalában. Gróf Zichy Béla – Szaplonczay Manó, Somogy vármegye tiszti főorvosa kezdeményezésére – parcellázta fel a tulajdonában lévő, korábban birkalegelőként használt terület egy részét a nyaralók részére –  foglalja össze a kezdeteket Varga. – Az első időkben 29 villatelket alakítottak ki, egyenként 480 négyszögöl területen, erre építették fel a tulajdonosok reprezentatív, 4-6-10 szobás nyaralóikat. A tulajdonosok elsősorban kaposvári orvosok, jogászok, földbirtokosok voltak, de pécsi, szigetvári és budapesti értelmiségiek is voltak az elsők között. Az építkezés része volt, hogy a villasor előtt Franciaországban tanult kertész alakította ki a sétányt, a Balaton-parton pedig a saját tulajdonukban lévő területen fürdőházat, később kabinsort építettek. A Várhegyen sétautakat alakítottak ki, ahol kirándulni lehetett."

A telepen számos hírességnek volt nyaralója, például a Törley családnak, a budapesti főpolgármesternek, Ripka Ferencnek, vagy épp Huszka Jenő miniszteri főtanácsosnak, aki másodállásban megteremtette a magyar operett műfaját, és olyan slágereket írt, mint a Darumadár fenn az égen. A menő villatulajdonosokhoz aztán még menőbb vendégek jártak, a bélatelepi nyaralókban pihent meg több miniszter közt Bethlen István miniszterelnök és Albrecht főherceg is.

Persze minket nemcsak a történelem, hanem a jelenkor is érdekel. Mit kaphat ma, aki a fonyódi villanegyedben szeretne egy nagy múltú villát venni? Itt úgy tűnik, nincs olyan nagy választék, de azért mindig akad a piacon egy-két régi nyaraló. A hirdetésekhez kapcsolt információkat Varga István könyvéből vettem, ahol minden épületről többoldalnyi anyag szerepel, természetesen itt csak egy-két mondatban foglaltam össze a tudnivalókat.

6. Fittler-villa, 32,4 millió

Fittler Kamill építész volt, s bár alig tervezett valamit, elég menő volt a szakmában mint tanár, szakfolyóirat-szerkesztő: halálakor Alpár Ignác írt nekrológot róla. Kevés tervezésének egyike talán épp ez a ház: a saját nyaralója. A fazsindelyborítás és a játékos faváz azt a stílust mutatja, amit lapjában is oly lelkesen támogatott: a nyugati trendeket és a hazai hagyományokat egyaránt követő építészetet. A ház szerencsére elkerülte a vállalati üdülővé válást, talán ezért is maradt meg kívülről ilyen jó állapotban. A belsejéről sajnos nincsenek fotók a hirdetésben.

5. Chernel-villa, 57 millió

Chernel Gyula országgyűlési képviselő nyaralójának különlegessége, hogy egy másik bélatelepi villa, a Szaplonczay mintájára épült, azonos építészeti terv alapján, még ma is szembetűnő a hasonlóság. A vállalati üdülős korszak után most ismét a piacra került: bár nem múltak el nyomtalanul felette az évek, azért sokat megőrzött eredeti szépségéből.

4. Olga-villa, 85 millió

A hirdetés képei alapján nem tűnik régi villának, pedig ott azt írják, 1935-ben épült.  Ám az igazság az, hogy ennél sokkal régebbi! 1894-ben építtette magának Körmendy Sándor jogász-teológus, 48-as nemzetőr, öreg napjaira. Halála után számtalan gazdája volt az épületnek, közkeletű nevét egyik tulajdonosa lányáról (Szenes Olga) kapta. A háború után a szokás nyaralósors várt rá: szakszervezeti üdülőként, diákotthonként, fiúkollégiumként funkcionált. Talán új gazdája visszaállítja régi fényét.

3. Náray-Szabó-villa, 95 millió

Náray-Szabó Sándor orvos és gyógypedagógus volt, ő volt a hazai gyógypedagógiai képzés és a fogyatékosokkal foglalkozó intézményi rendszer megteremtője. Mint politikus az államtitkárságig vitte, de szakmáját nem feledte: harctérről hazatért katonák ápolása közben hunyt el 14-ben.

A villa valamikor a 90-es évek végén épült, és több tulajdonosa is volt, például a már bevezetőben is emlegetett slágergyáros Huszka Jenő.

Bár kívülről mintha valami furcsa barkácstoldás lenne a hátulján, messze ez a legszebb állapotú, legjobban lakható villa a kínálatban. Úgy tűnik, a környezete is jóval rendezettebb a többi eladó társánál.

2. Márffy-villa, 110 millió

Márffy Emil földbirtokos az egyik leggazdagabb volt Bélatelepen. Nemcsak autója és motoros jachtja volt, de egy hidroplánja is! 1898-ra elkészült épült nyaralója sok szempontból kilógott a környék villák közül. Kapásból három 480 négyszögöles telken, közel egyholdas területen épült, és mind méretében, mind stílusában olyan volt, hogy a korabeli sajtó csak álmélkodott:

Ez már nem villa többé, hanem egy kis fejedelmi palota!

A villa ma már nem teljesen úgy néz ki, mint fénykorában. Feltételezik, hogy eredetileg több fachwerk-elemet tartalmazott (vagyis több helyen látszott a faváz a homlokzaton), ám azok egy része egy 1920-as átépítés során sajnos eltűnt. A nyaraló később a Törleyéké, majd Kada Alajos, festőé lett, a háború után pedig különböző vállalatok üdülői működtek benne. A hirdetés szerint belül tégláig le vannak verve a falak, már csak meg kellene kezdeni a helyreállítást.

1. Duchon-villa, 155 millió

Duchon Ödön, aki 1894-ben, vagyis az elsők között vett itt telket magának, jó nevű ügyvéd, később országgyűlési képviselő is volt. Az akkor emelt villaépület ma is jó állapotban van, és amennyire a külső fotók alapján megítélhető, sokat megőrzött eredeti szépségéből. Az árban nyolc faház és egy borospince présházzal is benne van, a hely szelleméről nem is beszélve. A háború előtt Szabó Lőrinc költő volt a vendége, később, amikor a Magyar Honvédség tulajdonába került, állítólag Puskás Ferenc labdarúgó nyaralt itt többször.