Egy szebb – és mint kiderült csúnyább – napokat is látott, gyönyörű, eladó présházra bukkantam, miközben nádtetős épületeket vadásztam a hirdetési oldalakon (nem nagy spoiler: hamarosan jön egy ilyen poszt is).

Egy alsóörsi présházról van szó , nem is akármilyenről.

Az hagyján, hogy műemlék, meg hogy 250 éves, de irodalomtörténeti jelentősége is van. Igaz, akad irodalmi kincs az ingatlanpiacon más is (ebben az eladó kúriában írták például a Bánk bán egy részét, miként arról az Urbanistán is posztoltunk korábban), de alighanem ez a legbájosabb mind közül.

Ha minden igaz, a présházat egy kisnemes, Fábián István építtette valamikor az 1700-as évek második felében. Úgy, ahogy azt a Balaton-felvidéken kell: vörös kőből, nádtetővel, a hegy oldalába vágva.

Később a fia örökölte. Fábián József református lelkész volt és tudós ember. Több könyvet is írt, ő volt a saszla szőlőfajta meghonosítója Magyarországon, s a manapság oly divatos szőlőmagolaj előállításáról is cikkezett, jó 200 évvel ezelőtt. 

Ezt szedte versbe évtizedekkel később Petőfi Sándor. Nem írom le a tartalmát, olyan jó kis vers a Csokonai, nem is hosszú, olvassátok el. (Vagy hallgassátok meg Raksányi Gellért előadásában, olyan mintha egy kedves bácsi mesélne egy vicces történetet a régi haverjairól.) A lényeg: a legenda szerint erről a pincéről szól a vers, a benne szereplő kálomista pap Fábián József, s innen származik a csapot, papot otthagyni kifejezés.*

S hogy mi van manapság a régi házzal? A Műemlékem adatlapján elkeserítő beszámoló van róla 2009-ből, akkor a pusztulás szélére került. Aztán szerencsére megmenekült.

Ma is messze van ugyan még a késztől, de a legfontosabb megvan: tető került rá. Nem is akármilyen, egy hagyományos ácsszerkezetű és fonású nádtető. Nagyon remélem, hogy hamarosan gazdára talál 23 millió forintért, és egy következő posztban már arról számolhatunk be, hogy befejezték a helyreállítást, s valaki be is lakta a régi présházat.

Még több infó és kép a hirdetésben.

*FRISSÍTVE: Bár ez a pince is egy kálomista papé volt, aki ráadásul Csokonainak igen jó barátja volt, valószínű, hogy mégsem ez a vers helyszíne. Bár Fábián József Debrecenben volt professzor, nem valószínű, hogy a megénekelt "kilódulás" Alsóörsig ért volna. Mint arra nemigazi kommentje felhívja a figyelmet, Csokonai életrajzírója szerint Nagy István, református lelkész szerepel a versben. Persze ezzel együtt is igen izgalmas a 250 éves védett pince, már csak legendás tulajdonosa miatt is.