Az eladhatatlan ingatlanok témakörnek már korábban is nekifutottunk. Szögezzük azonban le:

Van az az ár, amin szinte bármi elmegy, no de egy ésszerű, elfogadható vételárhoz mindenki ragaszkodik. A Balla Ingatlaniroda most azt járta körül, kik azok az eladók, akik napjainkban reménytelen vergődésre kárhoztatottak az ingatlanpiacon?

Ugyan már hónapok óta az ingatlanpiac fellendüléséről szólnak a hírek, erről nyilatkoznak az ingatlanközvetítők, és ugyanezt mutatják a Központi Statisztikai Hivatal számadatai is, mégis akadnak olyan ingatlanok, melyek tulajdonosai hitetlenkedve látják, hogy a nagy vásárlási kedv ellenére sem találnak érdeklődőt a lakásukra.

1. Nem kellenek a nagy lakások

Szinte minden ingatlanközvetítő elsőként a nagyméretű lakások eladhatatlanságára hívta fel a figyelmet. Nem csupán a belvárosban, de még a XIV. és XVI. kerületben is a 90-100 négyzetméternél nagyobb lakások csúsztak át per pillanat az eladhatatlan kategóriába.

Csak fokozza a problémát, ha a felsőbb szinteken fekszik a lakás, miközben a házban nincs lift. Ezeket még nagyon olcsón se könnyű eladni. Egy nagypolgári lakás rossz árképzéssel hosszú hónapokra, vagy akár évekre is beragadhat az ingatlanpiacon.

A több évtizede épült, nagy alapterületű, korszerűtlen fűtésű, sok-sok szobás, nagy belmagasságú ingatlanokat – akár családi házak, akár lakások – most is szinte lehetetlen eladni. 

2. A nagyobb értékű ingatlanok piaca is pang

A 60-70 millió forintnál drágább, ráadásul sok esetben előnytelen elhelyezkedésű, nagyobb, régi és leromlott állapotú családi házak is már rendkívül nehezen értékesíthetőek Buda legnagyobb kerületében, a XI-ben. Hasonló a helyzet Pest kertvárosias részein. Az agglomerációban még siralmasabb a helyzet: ott már 45 millió forintért is megy a fogszívás a foglalózás helyett.

Emellett egy városrész átlagos árfekvését meghaladó villáit is nehéz eladni, hiába is minden luxussal felszerelt. A lokáció-lokáció-lokáció ökölszabályát nehéz áttörni.

3. Keresztbe tett a CSOK a családi házaknak

Az utóbbi időben rendkívüli módon megcsappant a kereslet a használt családi házak iránt. Tavaly a 60-70 millió forintos árszintig még jelentősebb kereslet mutatkozott, idén azonban

Sokkal inkább új szintráépítéseket terveznek, és telkeket szeretnének vásárolni az érdeklődők.

Megfelelő árazással azért szinte minden elmegy

Még a gyakran sötét és dohos, földszinti lakásokat is megveszik. Ezek ugyan nem jelentenek vonzó otthont az adottságaikat tekintve, azonban van az az ár, melyért ezeket is megveszik, ha a méretük megfelelő.

Az erős keresleti piac ellenére is nagyon óvatosan és ésszerűen kell beárazni az eladó ingatlanokat, mert

könnyen alá és fölé is lehet lőni akár egy panelt, vagy kis garzont is.

A rossz árképzésen túl még a rossz hírű környéken lévő, és a nem tiszta jogi hátterű ingatlanok is az eladhatatlanság kategóriáját súrolják. Szintén nehezen értékesíthetők azok a belvárosi lakások, ahol a homlokzat vagy a lépcsőház katasztrofális állapotban van. A társasház ilyenkor általában el van adósodva, és esély sincs a felújításra.

A másik kérdéses kategória, a nagyobb, forgalmas utakra néző ingatlan, ahol éjjel-nappal állandó a zaj, folyamatosan buszok közlekednek, szellőztetni nem lehet. Ezek irodának, rendelőnek, esetleg rövid távú bérbeadásban érdekelt "erbéenbéisták" számára eladhatók, hiszen egy-egy iroda számára jó helyet jelent mondjuk egy Rákóczi út esetében a mindenki által ismert, könnyen megtalálható cím. Tény azonban, hogy ezek az irodák is inkább az udvari kilátást kedvelik, hiszen az csendesebb, nyugodtabb elhelyezkedést jelent.