Nemrég a fenti képen látható feliratokat helyezték ki a Damjanich utcai SPAR melletti parkolóban. Látszólag nincs is vele baj, hiszen magánterületen elvileg a terület tulajdonosa dönthet a terület használatáról.

Csakhogy ennek a területnek a kerület hatályos szabályozási terve szerint teljesen máshogy kellene kinéznie. A 2004-es szabályozási tervlap szerint a kérdéses terület nagy része

közhasználat céljára átadott terület időbeli korlátozással,

 ráadásul jelentős részben parkosítandó. Ehelyett egy többnyire üres



mivel az ingatlantulajdonos polgármesteri hivatal és az önkormányzat asszisztálásával egy fűszálat nem tett keresztbe a területnek a szabályozási tervben előírt módon történő rendezése érdekében.

Magánterületi jogokra hivatkozni egy ilyen esetben nem túl elegáns dolog (függetlenül attól, hogy a kutyák okoznak-e problémát).

Könnyen belátható, hogy az ingatlantulajdonosok nem rendelkezhetnek teljes körűen az ingatlanuk felett, különösen nem egy sűrűn beépített belvárosban. Ellenkező esetben előfordulhatna, hogy pl. egy milliárdos felvásárolja Erzsébetváros jó részét és mondjuk szeméttelepet, ipari területet, építési területet vagy parkolót csinál belőle. A szabályozás terv arra való, hogy ez ne történhessen meg.

A nem hasznosított területekre (azaz amelyeken nincs használt épület, azoknak nem része, illetve nem közérdekből beépítetlen terület, pl. park, tér, utca) kivetett adó meg azt segíti elő, hogy azok minél hamarabb hasznosuljanak.

és emiatt Erzsébetváros tele van ronda felszíni parkolókkal, ami sok más modern városban elképzelhetetlen lenne (meg is lepődnek rajta az érzékenyebb nyugati látogatók, mint pl. a francia Sophie, aki térképet készített a belvárosi foghíjtelkekről.

Ezt könnyedén megtehetik, mert egyrészt a polgármesteri hivatal adatai szerint az indokoltnál jóval kevesebb telekadót fizetnek utánuk.

Erzsébetvárosban a jegyző tájékoztatás szerint 2014-ben 37 üresen álló ingatlan után fizettek közel 132 millió Ft telekadót, azaz ingatlanonként átlagosan kicsit több, mint 3,5 milliót. Mivel az adó mértéke a korrigált forgalmi érték 3%-a, a korrigált forgalmi érték pedig a forgalmi érték fele, a telekadó mértéke alapján egy átlagos üres telek forgalmi értéke Erzsébetvárosban 237 millió Ft. Ugyanakkor az ingatlan.com-on kb. 15 erzsébetvárosi telek van meghirdetve, 447 milliós átlagáron, és ebben több nagyobb belső-erzsébetvárosi üres ingatlan (pl. a Kertész utcai) nincs benne.

Másrészt a 2004-es helyi építési szabályzat szerint üres ingatlanokra 5 éven belüli beépítési kötelezettség is vonatkozik, amit a polgármesteri hivatal soha vagy nagyon ritkán kényszerít ki, legalábbis én nem nagyon emlékszem olyan parkolóként használt üres telekre, ami az elmúlt 12 évben beépült volna.

Ugyanakkor elég nyilvánvaló, hogy kerületi lakosoknak – akiket a polgármesteri hivatal, illetve az önkormányzat elvileg képvisel – nem sok érdeke fűződik az üres telkek parkolóként való hasznosításához.

Ezeket a parkolókat elsősorban a nappal Erzsébetvárosba látogatók használják, amit elég jól bizonyít a parkolók éjjeli alacsony kihasználtsága (nyilván néhány jómódú helyi lakos is használja ezeket a parkolókat, de ők sokkal kevesebben vannak, mint a látogatók).

Ráadásul további forgalmat gerjesztenek a sokszor légszennyezésben fuldokló Erzsébetvárosban. A helyi lakosok sokkal jobban járnának, ha a beépítésig parkolók helyett zsebparkok, közösségi kertek, sportpályák stb. lennének.

Van erre példa Budapesten is: pl. a Corvin-negyed fejlesztésénél a beépítés előtt álló területeken civil szervezetek közösségi kerteket alakítanak ki, melyeket a beruházó még támogat is.

Jó lenne, ha Erzsébetváros a parkolás támogatása helyett a helyi lakosság érdekeinek megfelelő módon szabályozná üres telkeinek adózását (azaz pl. adhatna adókedvezményt azoknak az ingatlantulajdonosoknak, akik lehetővé teszik az üres telkek ideiglenes hasznosítását a helyi lakosság javára).