A kortárs dán építészet iránti meglepően intenzív hazai érdeklődésnek már tanúi lehettünk múlt novemberben, amikor az A38-as hajón tartott rendezvényen egy gombostűt sem lehetett volna leejteni.

A magyarországi dán nagykövetség újabb tárlatot szervezett. 15 építésziroda 21 projektjéről kiállított fotók tanúsítják, hogy a dánok által értelmezett letisztult, skandináv formavilág koránt sem rideg és steril. (Magyarországon először Budapesten, a Fugában lehetett megnézni a Kortárs dán építészet 2.0 néven futó tárlatot. Aki netán lemaradt, bepótolhatja majd például Debrecenben.)

Víz mindenfelé: akár tenger, akár eső

Dánia nem nagy ország, fele akkora sincs, mint Magyarország és a lélekszáma még a hatmilliót sem éri el. Kortárs építészete azonban világszerte elismert. A dán építészirodák nem csupán a szomszédos skandináv országokban, hanem mindenfelé az EU-ban, sőt világszerte rendre nyernek el komoly megbízásokat. Nem ritkán komplex urbanisztikai fejlesztésekre.

Persze nem teljesen előzmény nélküli ez a felfutás, hisz a Sydney-i Operaházat is egy dán építész, Jørn Utzon tervezte a múlt század ötvenes éveiben.

Mik jelenkorunk dán építészetének fő ismérvei? Például a vízpart maximális kihasználása. Mint ahogy egy helyi mondás is tartja:

Dániában bármerre indulunk el, negyed órán belül vízpartra érünk.

Ahol csak lehet, rekreációs területnek használják a vizet. Gyakran követik a fjordokkal csipkézett partok természetes tagolását is a kiülős, napozós, a hidegvíztűrő bátrabbak számára fürdőzős partszakaszokon.

Valamint, mivel a klímájuk kevésbé kegyes, mint például a közép-európai, minden napsütéses napot valóságos ünnepként élnek meg. 

A parkok, sétányok, szökőkutak, játszóterek, egyéb közösségi terek így rendre felértékelődnek. Szerencsére ez egyben globális, nemzetközi trend, ami hazánkba is egyre inkább begyűrűzik.

Emellett a természetes fényt is nagy becsben tartják: előszeretettel alkalmaznak tetőablakokat, belső nyitott tereket, a koppenhágai metróállomásokba is háromszög alakú, világítókon szüremlik be a napfény (persze, ha éppen mázlija van az utasoknak és kifogják a ritka, napsütéses időszakot).

Valamint a komplex, urbanisztikus gondolkodásmód, ahol a nagyobb projekteket rendre széleskörű lakossági igényfelmérés előzi meg.

A kortárs dán építészet természetesen a jól ismert skandináv toposzokat mind egy szálig tartalmazza: letisztult, funkcionális, minimalista.

Ugyanakkor cseppet sem hűvös: humoros megoldások is bőven akadnak. Például a gyakran bátor színválasztás (mint a nyitóképen is), avagy a kuckószerű pihenőzugok kialakítása az iskolaépületeken belül.

A lepukkadt, vízparti ipari területek rehabilitációjában is komoly sikereket értek el. Izgalmas projekteket valósítottak meg: lakóövezetek, rekreációs központok épültek az elhagyatott gyárak és raktárak helyére, illetve ahol lehetett, a meglévő épületeket alakították át. A koppenhágai ENSZ-város is egy vízparti fejlesztéses sikersztori.

A kiállítás kurátora, Bogdán Ágnes a dán nagykövetség alkalmazottja. Évekig élt Dániában, személyes tapasztalatait is megosztotta, amíg körbevezetett a tárlaton.

Dániában, különösen Magyarországgal összehasonlítva viszonylag kevés a magántulajdonban álló lakások száma. Egy nyugdíjbiztosító által alapított lakásszövetkezet építtetett jó minőségű, mégis megfizethető bérleti díjú lakásokat egy jéghegyeket formáló lakóparkban, természetesen vízparton.

A dán építészet további sajátossága a természetes anyagok felhasználása. A legújabb dán építészgeneráció a funkcionalizmus mellett igenis törődik az esztétikummal, illetve, ami még fontosabb szempont: a fenntarthatósággal.

A Budapestre is többször ellátogató világhírű építész, Jan Gehl (Az élhető város című könyv szerzője) a városi kerékpárhálózatok szintén dán úttörője, is eleinte falakba ütközött. Először teljesen hülyeségnek tartották azon felvetését, hogy Koppenhágában biciklizzenek az emberek. Hiszen ott arra alkalmatlan a hűvös, csapadékdús klíma, úgy se fog sikerülni.

Sőt, világszerte felfigyeltek a koppenhágai bringahálózatra. Gehl és dán kollégái a 340 mérföldes New York-i kerékpárhálózat megtervezésében is részt vettek. Sok világvárosban tett hozzá a kerékpárhálózat fejlesztéséhez.

E téren viszont nekünk sincs szégyenkeznivalónk. Ráadásul a budapesti kerékpáros forradalom a főváros közigazgatási határain túlcsorogva, országosan is trendivé tette a biciklit, mint költséghatékony és egyben az egészséges mozgásigényt is részben kielégítő, mindennapi közlekedési eszközt. Magyarország Hollandia és Dánia mögé zárkózott fel a munkába kerékpárral járók európai uniós toplistáján.

A klímatűrő, kemény dánok

A tipikus koppenhágai képhez hozzátartozik a nagyon sok szabadstrand, annak ellenére, hogy a klíma aztán mindenre alkalmas, csak strandolásra nem.

A szakadó eső pedig a bicajozástól a munkába és suliba járókat sem riasztja el. Szinte mindenütt megoldott, hogy át lehet öltözni az esővédős bringaszerkóból az irodai, vagy iskolai "játszóruhába".

Egyre több távoli országban is megjelennek a dán építészirodák. Az egyik legmenőbb dán kortárs műhelynek, a BIG-nek is két székhelye van: New York és Koppenhága, Serban Cornea mindössze alig tíz éve alapított irodája pedig már Kínában is terjeszkedik.

Érdekelnek a külföldi városfejlesztések? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!