A régen minden jobb volt képlet azért nem mindig helytálló. Az idősebb, középkorú, sőt a fiatalabb budapesti olvasóink egy része is emlékezhet arra, hogy a fővárosi kutyapiszok-helyzet ezelőtt 15-20 évvel sokkal rosszabb volt a mainál.

Élénken él emlékeimben, hogy az utcánkban nap mint nap sétáltatta két üszőborjú méretű német dogját egy alacsony, sovány, télen-nyáron horgolt sapkát viselő elmebeteg-gyanús néni és rezzenéstelen arccal bandukolt tovább, amikor is a kutyái taposóakna méretű ürülékhalmokat pottyantottak a pesti aszfaltra. Mint ha csak a puszta kellős közepén ballagott volna háziállataival.

Még bizarrabb látvány volt, hogy

Nem tudtam rájönni a motivációra: vajon figyelemkeltésnek szánta az alkotó, vagy egy mentálisan sérült elme játszadozott az állati végtermékkel?

Mára azonban jelentősen javult a helyzet. Alig látni olyan kutyást, aki ne takarítaná össze házi kedvence székletét a flaszterről. Azonban rákérdeztünk a kerületi illetékeseknél, vajon ők hogyan látják a jelenlegi helyzetet kutyapiszok-fronton?

(A 23-ból 14 kerületi önkormányzattól, valamint a fővárostól kaptunk választ. Akadtak, ahol a nyári szabadságokra tekintettel több türelmet kértek. Ha kellő számú újabb válaszsort kapunk, nem kizárt, hogy egy újabb cikket szentelünk a témának.)

Nos, vannak biztató előrelépések, de tennivaló is akad még. A bírságolás nem jellemző, leginkább azért nem, mert lényegében csak tettenéréskor lehetne ilyet tenni. Persze önmagában nem feltétlenül gond, hogy nem a büntetésre helyezik a hangsúlyt. A tájékoztatás, felelős állattartói nevelés, a kutyagumigyűjtő-infrastruktúra javítása legalább annyira hatékony lehet.

Akinek szent meggyőződése, hogy

Minden egyes kerületi önkormányzatnak azonos kérdéssort tettünk fel és az alábbi válaszokat kaptuk:

I. kerület

A Budavári Önkormányzat még 2002-ben helyeztette ki az első adag, 75 kutyaürülék-gyűjtőedényt. Ezzel a fővárosban az elsők között volt. A lefedettség szinte teljesnek mondható. Parkok, zöld területek, kiemelt övezetek környékén sűrűbb, egyéb területeken megfelelő. Jelenleg 155 edény működik.

A gyűjtőzacskók az edények oldalán kialakított tartón találhatók, melyek pótlása folyamatos. Heti 2-3 alkalommal töltik fel őket. 

A keletkezett hulladék az FKF-től bérelt hulladékgyűjtő tartályokba kerül. A tartályokat az FKF hetente szállítja el, hogy utána mi lesz vele, azt nem tudja az önkormányzat.

Az összegyűjtött ürülék becsült mennyisége évi 200 köbméter. 

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján el lehet mondani, hogy felvilágosító tájékoztatásra nincs szükség, az ebtartók egymásra hatva próbálják a környezetet tisztán tartani.

II. kerület

A kerület közel 30%-a lefedett kutyaürülék-gyűjtőkkel, a lakossági igényeknek megfelelően folyamatosan bővítik.

Hat kutyafuttatót, Pesthidegkúton pedig egy kutyaügyességi pályát is fenntartanak. Gyűjtőzacskókról gondoskodnak, azokat a gyűjtőedényeknél helyezik ki. Kutyapiszkot a földön hagyó gazdát még nem bírságoltak meg.

A begyűjtött ürüléket a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe szállítják, ennek éves mennyiségét nem tartják nyilván.

A kerületben kutyaösszeírást legutóbb három éve tartottak, közel 4 ezer kutyát írtak össze. 2500 a kerület címerével ellátott, pórázra csatolható zacskótartót osztottak ki ingyen a kutyásoknak, ha van rá igény, ezt az akciót folytatják.

Évente több, mint 10 millió forintot költenek a kutyaürülék-gyűjtőkre, kutyafuttatókra, gyűjtőzacskókra és zacskótartókra.

III. kerület

115 kutyaürülék-gyűjtőt helyeztek ki, amelyeket az önkormányzati honlapon is fellistáztak. 

Évente cserélik a megrongált vagy elamortizálódott gyűjtőket, és folyamatosan újakat helyeznek ki. Rövid időn belül 5 újat telepítenek és egy új kutyafuttatót is építenek. Alvállalkozójuk, egy parkgondozó cég hetente egyszer üríti a kutyapiszok-gyűjtőket. Ilyenkor helyezik ki a zacskókat is közvetlenül a gyűjtő mellé.

Az állati ürülék 80-85%-át megsemmisítik, a többi komposztként hasznosul. Ez az arány azért alakult így, mert:

Sajnos naponta tapasztaljuk, hogy a kutyaürülék-gyűjtőket humán szemetesnek használják a tisztelt lakók, és így nem csak az eredeti funkciónak megfelelően, állati ürülék kerül bele.

A kevert, vegyes hulladék a megsemmisítőbe kerül.

A kerületben nyilvántartott ebek száma dinamikusan nőtt: 2011-13 között 3710, 2014-2016 között már 5902 kutyát vettek nyilvántartásba. A kutyaürülék mennyiségéről nincs infójuk.

A szabályozás ellenére

ami látványosan és nagy mennyiségben lepi el Óbuda közterületeit, főleg a tavaszi hóolvadás után.

Sajnos a probléma összetett, hiszen a száradó ürülék por alakban képes továbbvinni a kutya által hordozott élősködők (különböző férgek) lárváit, petéit, amelyek súlyos betegséget is okozhatnak.

Az önkormányzat az Eb Ovo Egyesülettel dolgozza ki kerületi kutyastratégiát (mely szervezet más önkormányzatok munkáját is segíti), egyeztetve az ott élőkkel. A munkának még az elején járnak, de remélik, hogy hosszú távon eredményesen tudnak együttműködni a kutyás ügyekben, a felelős városi kutyatartás kialakításában és a konfliktusok kezelésében.

A helyszíni bírság összege a szabálysértési törvény alapján öttől ötvenezer forintig terjedhet.

Az emberek jogkövető magatartása sokat változott ezen a téren. Ami segített ebben, az a helyi közterület-felügyelők rendszeres jelenléte azokon a területeken, ahol gyakran sétáltatják a kutyákat.

További ellenőrzésekkel, a gyerekeknek tartott játékos felvilágosítással, színezőkkel próbálnak még jobb eredményeket elérni a III. kerületben. 

VIII. kerület

A kihelyezett összes hulladékgyűjtőnek megközelítőleg a negyede (több mint 200) kutyaürülék-gyűjtő, azonban bárki bármelyik hulladékgyűjtő edényben elhelyezhet kutyaürüléket. Az edények száma állandóan változik a rongálások, eltűnések miatt, ezért folyamatosan bővítik a készletet.

A józsefvárosi bejelentett lakcímmel rendelkező ebtartók kutyánként havi 100 kutyapiszok-zacskót igényelhetnek, amit az önkormányzati intézményekben vehetnek át.

A legutóbbi (2014-es) összeírás alapján mintegy ezer kutya van nyilvántartva Józsefvárosban.

Tavaly egy embert bírságoltak meg ötezer forintra, mert nem szedte össze a kutyapiszkot. Az idén még egyet sem.

A kevés bírság az intenzív közterület-felügyelői, illetve rendőri jelenlétnek köszönhető, melynek jelentős a visszatartó ereje (vagyis amikor a közteresek ott vannak, a gazdák összeszedik a kutyapiszkot).

A beérkező lakossági panaszok nyomán a közterület-felügyelet egyfajta közvetítő szereplővé vált a társadalom kutyatartó és kutyát nem tartó fele között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyakrabban ellenőriznek arra, amerre a legtöbb a kutyasétáltató, és sokszor a helyszínen igyekeznek feloldani a konfliktusokat. A cél nem a több bírság, hanem a felvilágosítás, és hogy a társadalmi csoportok kölcsönösen megértsék egymást. Az állandó ellenőrzéseken mellett havonta célirányos ellenőrzéseket is végez a közterület-felügyelet azokon a közterületeken, ahol a legtöbb kutya.

A begyűjtött kutyaürüléket a kommunális hulladékgyűjtő konténerekbe helyezik el, amit egy külsős cég közreműködésével szállíttatnak a szemétégetőbe.

Fejlődést az elmúlt években kiépített új kutyafuttatókban, azok környékén kihelyezett tájékoztató piktogramokban látnak az előadottakon (pl. zacskók biztosítása) felül.

X. kerület

Jelenleg 132 közterületi kutyaürülék-gyűjtő edény van Kőbányán. Az edények elsősorban a lakótelepi, társasházi környezetben és a hozzájuk közel lévő nagyobb zöldterületeken vannak, szemben a családi házas és ipari környezettel, ahol a számuk minimális.

14 zárt kutyafuttatóval és 7 kutyák futtatására kijelölt terület is van a kerületben. Itt minden esetben van legalább egy,  vagy – a kazetták számától, vagy a terület nagyságától és jellegétől függően – több edény. A zárt kutyafuttatók és a kutyák futtatására kijelölt területekhez vezető utakon is sűrűbben vannak a gyűjtők.

2012-ben még csak 64 edény volt Kőbányán, számuk négy év alatt megduplázódott. Mivel vannak helyek, ahol még lenne rájuk igény, felmérik a jelenlegiek kihasználtságát, és ha kell egyeseket áthelyeznek majd.

Hetente 100-100 gyűjtőzacskót raknak ki minden edényhez.

Ami a bírságolást illeti: idén májusig csak figyelemfelhívás és figyelmeztetés volt, majd egy feljelentést tettek, az eljárás még folyamatban van.

A kutyaürülék-gyűjtő edényeket külsős cég üzemelteti. Feladatuk a heti ürítés és a zacskók kirakása, az ürülék elszállítása és kezelése, az edények fertőtlenítése, a sérültek cseréje.

Évente 7,5 millió forintot fordít erre az önkormányzat.

XII. kerület

A teljes kerületet lefedték a több mint 200 kutyapiszok-gyűjtővel, de további bővítést is terveznek.

Minden évben helyezek ki új kutyakukákat, mert újabb és újabb területekről kérik. A kerület lentebbi, sűrűbben lakott részein cigarettacsikk-gyűjtő is tartozik ezekhez, hogy ne a gyűjtő tetején nyomják el a csikket a dohányzók.

Bírságolnak is, amit nehezít, hogy arra csak tettenérés esetén van lehetőségük. Tavaly mindössze három alkalommal, 35 ezer forint bírságot szabtak ki. Az önkormányzatnak ez nem jelent bevételt, mert át kell utalni a befolyt pénzt az államnak.

Általában hetente ürítik a tárolókat, ilyenkor tesznek ki zacskókat is melléjük, de a tapasztalatok alapján egyes területeken, illetve a kutyafuttatókban és azok környékén gyakrabban teszik ezt meg. Az ürülék esetleges újrahasznosításáról nincs információjuk.

Évente kb. 150 m³ ürülék gyűlik össze, a kerületben mintegy 3200 kutyát tartanak nyilván.

Elsősorban a lakosság bevonásával, az együtt gondolkodással, a figyelemfelkeltéssel szeretnék a kutyatartók attitűdjét megváltoztatni. A bírságolást kevésbé érzik hatékony eszköznek, mivel az csak tettenéréskor működik, és ez ritkán valósítható meg. 2012-ben „Lépjünk, hogy ne lépjünk bele!” elnevezésű integrált kommunikációs kampányt indítottak.  Fontos koncepciója volt a kampánynak az itt élők bevonása, aktivizálása. A kampány első szakaszában a kerület 6 forgalmas pontján színes, „Kutya WC”-feliratú ajtókat helyeztek ki jelképeként annak, hogy a kutyaillemhely funkciót is ellátó közterület tisztán tartása mindannyiunk közös érdeke. Az ajtókon személyesen, vagy a honlapon virtuálisan átlépve az itt élők is kifejezhették támogatásukat, elkötelezettségüket az ügy iránt.

Több, mint 12 ezren csatlakoztak a kezdeményezéshez. Több ezren arra is voksoltak, hogy hova kerüljenek ki új kutyapiszokgyűjtő szemetesek. Az Önkormányzat a kampány második lépéseként, a legtöbb jelölést kapott területekre 100 új, kifejezetten erre a célra kialakított kutyapiszokgyűjtő szemetest helyezett ki (azóta ezt bővítették kétszázra). Az egyedi kialakítású kutyapiszokgyűjtő szemetesek megtervezésére az önkormányzat a kerületben levő Moholy-Nagy Művészeti Egyetem másodéves formatervező hallgatóit kérte fel, a kampány több díjat is elnyert.

Az eredmények jók, jelentősen javult a kutyatartók hozzáállása, amit az utcán heverő kutyaürülék elmúlt években folyamatosan csökkenő száma igazol. Időről időre fel szokták hívni a figyelmét a kutyatartóknak a felelős kutyatartás ide vonatkozó pontjára.

Az éves ráfordítás változó, mivel minden évben nő a karbantartási költség a gyűjtőedények számának növekedésével, illetve attól is függ, hogy az adott évben hány új kukát telepítenek, amelynek plusz beruházási költsége van.

XIII. kerület

Angyalföldön (és a kerület többi városrészében) 398 eb-ürülékgyűjtőt szereltek fel, amiket heti kétszer, nyáron háromszor ürítenek, illetve időszakonként mosnak, fertőtlenítenek. Emellett a Pozsonyi úton 7 kutyaillemhelyet is beüzemeltek.

Bírságot még nem szabtak ki, a közterület-felügyelők jelenlétét kellőképp visszatartó erejűnek tartják.

A gyűjtőzacskókat ingyen adják az ügyfélszolgálati pontokon, a hulladékgyűjtőkhöz nem teszik ki azokat, mert ellopják. 

6-8 ezerre becsülik a kerület kutyaállományát. A kutyaürülék begyűjtését közbeszerzésen kiválasztott alvállalkozó végzi. A kuyapiszok mennyiségéről nem ismernek adatot.

A tárgyban előrelépésként tarják számon, hogy 21 kutyafuttatót is kiépítettek. Az Eb Ovo egyesület itt is segít, a "Gondos Gazdi" program keretében tájékoztató füzeteket osztogatnak, amelyben a felelős kutyatartói tanácsok mellett olyan hasznos infók is szerepelnek, mint a kerületi kutyafuttatók és állatorvosok címe.

A kerület évente több mint ötvenmillió forintot fordít e célra. Ezt az összeget nem csupán a kutyaürülék-begyűjtésére költik, hanem a megrongálódott gyűjtők pótlására, fertőtlenítésre, a kutyavécék és futtatók (pl. homokcsere) takarítására,karbantartására is jut belőle.

XIV. kerület

Zugló területén 101 helyszínen 124 kutyaürülék-gyűjtőláda található. Ebből 39-et a kijelölt kutyafuttatókon, egyet pedig kutyajátszótéren helyeztek el. (A Városliget fenntartása nem tartozik a kerülethez.) Újabb gyűjtőket lakossági igények alapján telepítenek, de az önkormányzatban úgy gondolják, hogy nem ezek hiánya a kutyapiszok széthagyásának fő oka.

Az idei első félévben 540 ezer forint bírságot vetettek ki köztisztasági szabálysértési ügyekben. 27-szer bírságoltak és 36 feljelentést tettek. Ezek a számok azonban azért kiugróak a többi kerülethez képest, mert nem csak a kutyapiszkosokat tartalmazzák, hanem a szemetelőket, illegális hulladékkihelyezőket is.

A zacskókat a gyűjtőkhöz rakják ki, sőt tervezik környezetbarát, lebomló zacskók használatát is.

Legutóbb 2013-ban volt kutyaösszeírás Zuglóban ekkor 3146 kutyát írtak össze.

A kutyakaki mennyiségéről és az esetleges hasznosításáról nincs adatuk. Azt mondják, hogy egyébként is megoszlanak a vélemények a kutyaürülék komposztálhatóságáról.

A kutyafuttatók és az ürülék-gyűjtők takarítására, karbantartására, kiürítésére az idei kerületi költségvetés nettó 30 millió forintot biztosít.

XV. kerület

Pillanatnyilag 52 gyűjtőedény várja a gazdákat, és a lakossági igények, valamint a parkfenntartói visszajelzések alapján évente 8-10-zel bővül az állomány.

A zacskókat eleinte a gyűjtőkhöz rögzítették, ám azokat rendszeresen ellopták. Jelenleg helyi kutyás civil szervezeteknek adnak kéthavonta 4-5 ezer zacskót, hogy osszák ki. Megjegyezték, hogy:

Tapasztalataink szerint, akiknek szándékában áll a kutyapiszok gyűjtőket használni, azok zacskókról is gondoskodnak.

A kerületi közterületesek jellemzően figyelmeztetnek, idén még nem bírságoltak. 2013-as összeírási adatok alapján 3158 kutya él a kerületben.

Az ürülék mennyiségéről nincs adatuk, de mint más kerületnél, itt is megjegyezték, hogy problémás a kutyapiszok-gyűjtés: a lakosok oda-vissza alapon egyéb hulladékot is bedobnak a kutyás kukákba, valamint kutyagumit is a többi szemetesbe.

Az éves költségvetésük minderre 6 és fél millió forint. Ebből 4,5-öt a kutyafuttatókra, míg 2 milliót az ürülékgyűjtésre fordítanak.  EU-s forrással nem rendelkeznek ilyesmire.

XVI. kerület

A kerület mintegy 70 százaléka lefedett ürülékgyűjtőkkel és további bővítés várható: idén 15-20 új gyűjtőt szeretnének kihelyezni. Bírságolásról nincs tudomásuk, mert az kormányhivatali hatáskörbe tartozik. A közterület-felügyelők elmondása alapján, ha ők ott vannak, a gazdák felszedik kutyáik ürülékét. Gyűjtőzacskókat hetente helyeznek ki, sajnos számos esetben tapasztalják, hogy a kihelyezett zacskókat eltulajdonították.

A kerületben mintegy 7000 kutyát tartanak nyilván, a begyűjtött ürülék éves mennyisége közel 8 tonna.

A fejlődést elsősorban a számos új kutyafuttató jelenti, és egyre több a kutyaürülék-gyűjtő is. A Gazdi program keretében állatvédelmi napot tartottak az Eb Ovo egyesülettel együtt. Felhívták a lakosok, főleg a gyerekek figyelmét a felelős állattartásra. Rámutattak az ivartalanítás fontosságára, továbbá arra, hogy ne vásároljanak, hanem lehetőség szerint fogadjanak örökbe ebet. További ismeretterjesztő-programok várhatók az ürülék-gyűjtők használatáról is.

Idén kb. 900 ezer forintot fordítottak erre a célra. Ebből 300 ezer forint az ürülékgyűjtők kihelyezésére, 50 ezer forintot kukánként.

XIX. kerület

Kispesten elsősorban a lakótelepeken találhatóak az edények, összesen mintegy 130. Számuk az önkormányzati illetékesek szerint elegendő, a lakossági igényeket igyekeznek kielégíteni.

A Kispesti Rendészet munkatársai elsősorban figyelmeztetik a szabálytalankodókat, illetve szükség esetén zacskóval segítik ki az ebtulajdonosokat. Bírságolásra még nem került sor.

A gyűjtőzacskókat közvetlenül a kutyapiszokgyűjtő-edényeknél helyezik ki. Az edényeket a Közpark Kft. üríti és szállítja el a közterületi kommunális hulladékkal vegyesen, így annak mennyiségéről nincsenek adataik.

A kerületben nyilvántartott kutyák száma az ezerhez közelít, de az ebek száma és a közterületi ürülék mennyisége közötti összefüggés nem értékelhető, hiszen a kutyák felét kertes házban tartják.

Fejlődést abban látnak, hogy a bekerített új kutyafuttató helyek építésével sok lakossági konfliktus szűnt meg – de mint minden újdonság – ez is gerjesztett újabb igényeket, például, hogy

miért nincs külön futtató a kis- és nagy termetű kutyáknak?

Következő feladatnak a témakörben a kerületi állatvédelmi stratégia kidolgozását tartják.

XX. kerület

Pesterzsébeten 25 darab kutyagumigyűjtő várja a kutyásokat. Ahol nincs, ott a szemetesekben gyűjtik a kutyaürüléket, de szeretnék ha még több működne a kerületben.

Kutyaürülék széthagyásáért még nem szabtak ki bírságot a kerületben, ellenben három feljelentést tettek és két helyszíni bírságot szabtak ki 10 ezer forint értékben kutyával való veszélyeztetés vétsége miatt, emellett póráz nélküli kutyasétáltatásos ügyben 5 feljelentést tettek.

A gyűjtőzacskók kihelyezésével sajnos ők is befürödtek, ugyanis egész zacskócsomagok tűntek el szőrén-szárán. 

2014-ben volt utoljára a kerületben kutyaösszeírás és ekkor 2466 kutyát írtak össze.

Ami a felvilágosítást illeti, szórólapokat osztanak az olyan parkokban, ahol szabályellenesen több kutyust visznek sétálni. Amiből is: „bosszankodva, de megtanulják a követni az alapvető higiénés magatartást, a kutyapiszok összegyűjtését. A kerületben jelentős fejlődés indult a kutyatartóknál a szabályok betartásában, ennek ellenére a kutyatartás helyzete nem mondható ideálisnak.

A kutyások önérzetesek, ezért az elbeszélgetésnél különösen figyelni kell a kedvező kontaktusra, mert csak így lehet eredményt elérni

- avattak be a pesterzsébeti gazdifelvilágosítás kulisszatitkaiba.

Ami a költségvetést illeti: nincsenek elkülönített adatok, az évente három új gyűjtő kihelyezésének a költségének a kivételével, ami évente 120 000 forint, a forrása önkormányzati.

XXI.kerület

Csepelen 111 darab ürülékgyűjtő és 5 kutyafuttató működik. A lakótelepi rész 100%-ban lefedett, valamint a Kis-Duna-parti sétány is, a kertvárosi övezetben nincs is rá szükség, hisz ott megoldott a probléma udvaron belül. Bírságot még nem szabtak ki. Háromévente tartanak ebösszeírást a kerületben. Legutóbb 2013-ban volt (idén is esedékes) mintegy 2700 kutyát írtak össze, ám vélhetőleg a tényleges kutyaállomány ennél nagyobb.

Kutyánként évente 500 zacskót igényelhetnek az ebtartók.

Az összes, kutyás-költségre külön adatot nem tudtak szolgáltatni, viszont gyűjtőzacskókra éves szinten 394 288 forintot költenek, míg a gyűjtőedények ürítésére 1 722 085 forintot.

XXIII. kerület

Soroksáron eléggé új a program, csupán tavaly indult be, jelenleg 20 gyűjtő várja a kutyásokat, ami a kerület mintegy negyedét fedi le. A gyűjtőzacskókat az edényeknél hetente rakják ki.

2467 soroksári kutyát tartanak nyilván a 2014-es összeírás alapján, a következő jövőre lesz.

Az ürülék mennyiségéről, esetleges felhasználásáról nincs adatuk. Évente nettó 500 ezer forintot költenek a kutyapiszok elszállítására. Ennek a pénznek a forrása teljes egészében önkormányzati.

Budapest 

A fővárosnál is rákérdeztünk a témára. Tekintettel, hogy a kutyagumigyűjtés elsősorban kerületi hatáskör, oda más kérdéssort küldtünk. A Fővárosi Közterület-fenntartó részéről válaszolták meg a kérdéseinket:

Budapesten a kerületi önkormányzatok jelölik ki a kutyafuttatók helyszínét, telepítik a gyűjtőtartályokat, a közterületi tasakadagolókat, és gondoskodnak az ürítésről is.

Van arra is példa, hogy a kerületi önkormányzat igénye alapján fővárosi kezelésben lévő helyekre a Főkert Zrt. helyezi ki a gyűjtőedényeket (pl.: I. kerület, Tabán), de az ürítést és a karbantartást a kerületi önkormányzat végzi.

A Főkerttől kapott tájékoztatás alapján az általuk közszolgáltatás keretében kezelt kutyaürülékgyűjtők száma 12. A Főkert-kezelésű közparkokban egyértelműen érzékelhető, hogy a gazdák egyre nagyobb hányada gyűjti az ürüléket. A Főkert munkatársai kertészeti munkavégzése során – gyepápolás, lombgyűjtés – a területen levő minden hulladékot összegyűjt, mely szerves anyagok feldolgozása a társaság komposzttelepén történik meg.

Kerülhet kutyaürülék az FKF Nonprofit Zrt. által telepített és üzemeltetett mintegy 11 ezer darab utcai hulladékgyűjtőjébe, illetve a kommunális hulladéktartályaiba is, amelyet vagy az FKF vagy a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe, vagy a műszaki védelemmel ellátott Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központba szállít.

A hatályos rendelet alapján a gazdáknak kötelességük kedvenceik után a kutyagumit összeszedniük. Ennek ellenőrzését a hatósági jogkörrel rendelkező közterület-felügyeletek végezhetik. A járdák takarítása pedig egyébként az ingatlanok tulajdonosainak, üzemeltetőinek a kötelezettsége.

Érdekel, mi történik a városban? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!