Közösségi kertek, magbörze, kiskertpiacok, pop-up növényárusítás, Bálint Gazda weboldala és az elmúlt nyarak nagy slágere, az erkélyen termesztett paradicsom. Kezd bekúszni a balkonkultúra a pesti házfalak közé, de annyira még nem eresztett gyökeret, hogy kúszónövények takarjanak minden foszladozó házfalat. Ezután a metaforabokor után lássuk, hogyan igyekszik egy kis csoport rábírni a városlakókat, hogyan legyen még zöldebb Budapest.

Negyedik éve rendez egy pompás versenyt a Kertészeti Egyetemen működő Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium három tagja (Csige Anna, Pozsonyi Dávid és Oláh Péter Ciprián). Ebben arra ösztökélik a lakosságot, hogy ki-ki foglalkozzon többet legszűkebb környezetével. A kulcsszó a balkonkert, ugyanakkor azokra is gondoltak, akikben a szándék megvan ugyan, balkonjuk viszont nincs: akár egy egyszerű ablakpárkánnyal is lehet indulni. Pályázni szeptember végéig lehet, a díjátadó októberben lesz.

Van nálatok terasz?

A szemléletváltás a szervezők szerint még nem jött el, de folyamatban van. Ha nem is robbantja fel szerverüket a pályázók tömege, évről-évre lassan növekszik. Egy pozitív tendenciát is megfigyeltek: amikor négy éve elindították a versenyt, még csak egyetlen egy kerületnek volt hasonló projektje, idén már szinte mindegyiknek.

Minden korosztály jelen van, nagyon vegyes a kép. Jó lenne elérni egy kritikus tömeget.

– magyarázza találkozásunkkor egyikük. Hogy az kinek lenne jó? Mindenkinek, aki a városban él, és még a méheknek is – de erről majd később. Előbb felsoroljuk, mivel lehet pályázni:

1. a legnépszerűbb kategória a balkon, a szervezők szerint azért, mert az van olyan méretű, amibe szívesen fektetnek bele pénzt és energiát a tulajdonosok, hogy utána hónapokon át élvezhessék munkájuk gyümölcsét,
2. ezt követi a tipikusan pesti jelenség, a gang,
3. de van ablakpárkány,
4. és idén új kategóriaként bevezetett terasz is.

Az idei évtől ráadásul kétnyelvű a honlap, reagálva Budapest egyre kozmopolitább képére, és arra, hogy az évről-évre megújuló zsűri egyik idei tagja osztrák.

Kertészkedés a tuján túl

Míg sok magyar hobbikertész még mindig nem lát túl a kertészek és tájépítők ősellenségén, a (kapaszkodjanak meg, hozzánk bevándorlóként érkezett, mivel Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos!) tuján. A szervezők szerint ez a növény sok külföldi fiatalnak eszébe se jut, mivel ők sokkal naprakészebbek balkonkert ügyben.

Sok európai nagyvárosban presztízsértékű a növényekkel dekorálás, legyen a végeredmény zöld tető, zöld fal vagy csak egy üzlet elé kihelyezett cserép. Igazán nyilván a mediterrán klíma kedvez a balkonkultúrának, de aggodalomra nincs ok a kontinentális éghajlaton sem. S hogy mennyire csak elhatározás kérdése az egész: a fiatal szakértők szerint Ljubljanában például több balkonkertet lehet látni, mint Budapesten, Bécsben viszont kevesebbet.

Ráadásul az erkély dekorálása – mint mondják – nem is pénzkérdés, amire remek példa az egyik kategória tavalyi ezüstérmese: a kaspókat lomtalanításokon szerezték be, a növényeket dugványozták, majd hajtatták, a növénytárolókat raklapokból barkácsolták össze. Ha sok a pénz, az persze lerövidíti a kert berendezését, plusz csillivilli megoldásokat tesz lehetővé – ez pedig szerintük pont olyan jó, mint egy teljesen DIY-balkon.

Hanyatlik a muskátli

Az elmúlt négy év tapasztalata szerint a fűszernövények szinte mindenütt megjelennek. Nagy liebling a levendula, ami hálás, mert nem szárad ki akkor sem, ha az ember napokig elfelejti locsolni. A futónövényektől még mindig sokan ódzkodnak, pedig a borostyán, a repkényszőlő vagy a lila akác a legtöbb balkonon jól ellenne, és a szakértők szerint teljesen megalapozatlan a félelem a futónövényektől.

A csökkenő népszerűségű muskátli helyett jó alternatíva lehet az édesburgonya, ami ugyan egynyári, de nagy levéltömege van. Aztán ott van a lusták kedvence, a begónia, a gyógyászatban is tisztelt körömvirág, a záporvirág, a díszfüvek vagy a névadó balkon aranya.

És mire kapják fel a fejüket a szakértők? Arra, ha minél több növény jelenik meg a fotókon. Péter arra, ha mindez valamilyen koncepció szerint van rendezve, és nem csak ad-hoc kerülnek egymás mellé a dolgok. Dávid pedig azt kedveli, ahol berendezési tárgyakkal dobják fel a minikertet. A recycling megoldásokat pedig mindannyian szeretik.

Hobbikertészek a méhekért, a méhek miértünk

És itt jönnek a képbe a méhek: amit a szervezők még nagyon ajánlanak, az az ún. bee hotel, azaz méhhotel. Bárki megépítheti az erkélyére gallyakból, ágakból, termésekből, tobozokból – ha már a növényekkel amúgy is megnövekszik kicsit a rovarok érdeklődése. A Greenpeace indított is erre egy bájos kampányt, ha valaki netán nem akarna méhhotel megépítésével bíbelődni, de szívén viseli a biodiverzitás ügyét.

Méhhel, méh nélkül, szeptember végéig még bárki pályázhat, a díjak a kerttel kapcsolatos hasznos dolgok. És még augusztusban sem késő növényeket ültetni!

Még többet olvasnál a budapesti kertekről? Kövesd Urbanistát a Facebookon!