Néhány hete a makói könyvtár építése kapcsán vetettem fel, hogy a Makovecz-életmű megőrzésének nem az a legjobb módja, ha válogatás nélkül megvalósítjuk minden tervét, hanem ha a meglévő alkotásait igyekszünk megvédeni. Úgy tűnik ebbe az irányba is történtek lépések, még ha csak szimbolikusak is. Tegnap ugyanis rendeletet hoztak arról, hogy az építész több alkotását is műemlékké nyilvánítják. Mégpedig a következőket:

A Farkasréti temető ravatalozója fabordái olyanok, mintha egy emberé lennének, az 1975-ben tervezett alkotás a maga korában annyira megdöbbentő volt, hogy talán máig a legismertebb Makovecz-alkotás külföldön. Ilyen megrázóan néz ki Sáros László György felvételén.

A visegrádi Erdei Művelődési Ház a dombházak korában szintén nem tűnik túl különlegesnek, de 1984-ben, amikor elkészült az volt. Itt még tökéletes harmóniában vannak az ősi motívumok, a természetből ellesett formák és a kor építészete.

A baki Faluház. Egy évvel később készült el és egy egészen különleges organikus forma valahol egy farakás, egy szénaboglya, meg egy gigantikus madár egybegyúrva. Ha más anyagból lenne, és pár évtizeddel később épül, olyan lenne mint egy Hadid-ház.

Érdekel az építészet? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!