Elképesztően izgalmas tervet bányászott elő a Hungaricana adatbázisából Bardóczi Sándor, akit legutóbb a Közlekedési Múzeum költözése kapcsán emlegettünk itt az Urbanistán. Összeragasztgatta az egyes szelvényeket, majd zölddel szépen belerajzolta, mekkora is ma a Liget.

Ezen az 1872-es terven ugyanis vagy háromszor akkora, mint amekkora valójában lett. Bár első pillantásra kicsit zavaró, hogy nem északi, hanem keleti tájolású a térkép, de a Duna gyorsan segít eligazodni, mi hol is van. Itt egy kis segítség hozzá:

A Liget északon a mai Váci út házsora mögött kezdődött volna, délen a mai Kerepesi út házainál ért volna véget. Vagyis most a József Attila Színház éppúgy a Városligethez tartozna, mint a Puskás Ferenc Stadion. Természetesen akkoriban még egyikről sem volt szó.

Mint Bardóczi Sándor elmondta, a terv egy pályázat eredményeként született, amit a Közmunkatanács Budapest általános beosztási és rendezési tervére írt ki. Az itt látható összerajzolás a három díjazott (Lechner Lajos, Feszl Frigyes, valamint Klein és Fraser) tervének egybegyúrásával született.

Akkoriban egy zöld gyűrűt igyekeztek létrehozni Budapest körül, amit persze az akkor még szinte beépítetlen budai oldal és a jóval kisebb kiterjedésű Pest miatt sokkal könnyebben megvalósíthattak volna. A hatalmas Városligetben több tó is helyet kapott volna, és megvan annak a rondónak is a helye, ahol ma az 56-os emlékmű, hamarosan pedig a Néprajzi Múzeum fog állni.

A mainál háromszor nagyobb közparkba egy kiállítási épületet tervezett a főváros: ez a „Austelluns Gebaude” a térképen, a neobarokk park egyik végében, a mai Ajtósi Dürer sor túloldalán. Ezen kívül mindössze egy épület fért volna el a jóval nagyobb zöldterületen, az ezzel szemben álló Arena. 

Hogy mi lett a tervvel, azt tudjuk – nem valósult meg. Az ingatlanlobbi erősebb volt, hiszen az értékes telkeken mégsem lehet csak úgy fákat ültetgetni, meg hagyni az embereket, hogy kedvükre sétálgassanak. A kiállítási helyszín viszont elkészült, csak kicsit arrébb, a kisebb ligetbe szuszakolva: ez lett az Iparcsarnok (aminek helyén később Kohó- és Gépipari Csarnok, még később a Petőfi Csarnok állt, 2019-től meg az Új Nemzeti Galéria fog). 

Persze a terv nemcsak a Városligetről, hanem egész Budapestről szól, és tele van izgalmasabbnál izgalmasabb részletekkel. Legalább olyan érdekesek azok, amiket elterveztek és megvalósultak (Hungária körgyűrű), mint azok, amik nem (a központi pályaudvar a mai Blahára került volna, míg a Baross tér helyére egy köröndöt terveztek). A nagy felbontású térképrészleteket itt böngészhetitek.

Érdekel a régi Budapest? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!