Szerette a fügefákat és a hatalmas mocsári ciprust a Lukács fürdővel szemben? Akkor most nagyon szomorú lesz, merthogy kivágták őket. Több kisebb-nagyobb fával együtt. 

A világon egyedül álló Molnár József-barlang igazi kuriózum, a bejáratának környéke pedig a csöpp tavacskával, a mű-törökfürdőépülettel és a buja növényzettel valódi kis oázis Budapesten. A buja növényzet alatt nem derékig érő gazt és békalencsét értek, hanem egy szomorú füzet, egy Frankel Leó utcára kibuggyanó fügebokrot édes fügével, meg egy hatalmas mocsári ciprust.

Vagyis most már csak a szomorú füzet, ugyanis az elmúlt hetekben végzett fairtás után csak az maradt meg (pedig talán az a legkevésbé értékes, leggyorsabban regenerálódó a fentiek közül). Mint olvasónk, Tamás megírta, az ok annyi volt a helyben dolgozó barlangászok búvárok* szerint, hogy

a fák szemeteltek.

Ok volt. Engedély volt. Fák voltak.

Az ügyről megkérdeztem két kertész ismerősömet, akik kissé árnyalták a képet. Szerintük a fügét nem kell félteni, mert az a mediterráneumban gyakorlatilag egy gyom, amelyik gyorsan nő. Bálint György is azt írja honlapján, hogy gyakorlatilag "elpusztíthatatlan". 

Na persze nem a mediterráneumban élünk, szóval ha valahol nálunk is megterem, akár meg is becsülhetnénk. Főleg, hogy itt félig spontán, félig tudatosan, egy egészen különös hangulatú környék alakult ki a tavacskával az áltörök rommal, és a közeli teljesen török türbével, amit akár kezelhetnénk úgy is, mint valami értéket.

Igaz, a fotókat végignéző szakértő szerint "ezek a fák eléggé belenőttek a műtárgyakba", de persze, ha megoldást kerestek volna, akár találhattak volna is. Már csak azért is, mert egy igazi növényritkaság is áldozatul esett a nagy irtásnak, egy mocsári ciprus.

Ez a levegőtlen körülmények között élő növény légzőgyökereket ereszt a felszín fölé. Ezek a különös, állócsepkőre emlékeztető képződmények túlélték a favágást. A mocsári ciprus nagyon lassan nő, és nagyon kevés helyen találkozhatunk vele Magyarországon. Nem tudni, hogy ez a példány hogy került ide, és egyáltalán hogyan tudott megtelepedni ilyen környezetben.

Az egykori Lukács Népközfürdő területére amúgy több fejlesztési elképzelés is született, kérdés, hogy ez már annak az előszele-e, vagy tényleg csak "rendet tettek" a barlang lejáratánál.

*PONTOSÍTÁS: Többen is jeleztétek, hogy a barlangnál már nem barlangászok kutatnak, hanem a "búvárbiznisz" működik. Egy kicsit megkönnyebbültem, mert nem értettem, hogy lehet, hogy azok, akik millió éves cseppkőritkaságokat védenek, ennyire érzéketlenek legyenek más természeti kincsekre. Szerencsére tévedtem. Elnézést a barlangászoktól!

Érdekel, mi történik Budapest fáival? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!