A Fácán Nagyvendéglő nem csak étterem volt, hanem harminc szobás hotel is, ahova kikapcsolódni jártak. Divatos nyári mulatóhely és - ahogy akkoriban mondták - bálosház. 

Barabás Miklós festőművész így emlékszik vissza rá: „ A viszontlátás örömére Toldy, Vörösmarty és Bajza, a színészek közül Udvarhelyi Miklós, Szentpéteri és az idősebb Lendvay Márton majálist rendeztek a tiszteletemre a zugligeti Fácán vendéglőben, ahol reggeltől estig mulattunk és még labdáztunk is.”

Vendéglő már az 1830-as évektől működött ezen a helyen, de a ma is álló pompás épület csak 1856-ra készült el. A kor menő építésze, Hild József tervezte, akárcsak a környék több klasszicista villáját.Szellemes, egyszerű, átlátható, a környezetéhez tökéletesen alkalmazkodó, gyönyörű ház az egykori Fácán épülete.

A ház az első világháború után kicsit vesztett fényéből (persze azért nem úgy nézett ki, mint most). Krúdy így írt róla 1921-ben megjelent Nagy Kópé című regényében: 

 „…álmok, szerelmek, ismeretségek, találkák és rügyező kedvek eljöttek a Fácán ódon udvarára, végigjárták a bolthajtásos folyosókat, felszaladtak a ropogó lépcsőkön, belenéztek a kopott aranyozású tükrökbe... A Fácán árkádjai alatt volt terítve (míg az udvaron tánc folyt). A kocsmáros még abból az időből ismerőse Rezeda úrnak, mikor szerelemit télen is a Fácánba hordta szánkán…”

És hogy mi lesz a Fácános sorsa? Idén a tervezés és a terep előkészítése zajlik majd. A XX. század második felében épült kiképzőlétesítményeket elbontják, jövőre pedig a XII. kerületi önkormányzat nekilát a műemlékek felújításához. 

 A Hild József tervezte egykori Fácán fogadót eredeti pompájában állítják helyre, és a tervek szerint bérbe adják hasznosításra. A Horthy-villát (amely nem műemlék) szintén szépen helyreállítják és a szemben működő Zugligeti Általános Iskola fogja használni, amely amúgy is helyhiánnyal küzd. Ilyen klassz tantermekben tanulhatnak majd a gyerekek, mint amilyen ez is.

Az utolsó képre egy rejtvényt hagytam, én legalábbis elsőre nem találtam ki, mi ez a fémizé. A Fácános nevét természetesen a közelben tanyázó fácánokról kapta, nem véletlenül volt kedvelt vadászterület ez a XIX. században is. Balázs Attila helytörténész szerint az Árnyas út lakótelep megépítése tette tönkre a fácánok élőhelyeit, ekkor tűntek el a környékről a vendéglőnek nevet adó madarak.

A vaddisznók viszont még ma is be-be járnak ide az erdőkből. Ezért áll az ódon épületek és a kiképzőbázis objektumai közt ez a furcsa szerkezet: egy vaddisznócsapda, mely évente akár 3-4 állatot is elejt. Bajuk állítólag nem lesz, a vadászok visszaviszik őket a Budakeszi-erdőkbe.

Hogy a fácánok visszatérnek-e még valaha a Fácánosba, nem tudom, de az egykori gyönyörű épületek úgy tűnik még visszakaphatják régi szépségüket, és újra megtelhetnek élettel.