Mint arról korábban többször beszámoltunk, hosszú semmittevés után 2015-ben a főváros végre elkezdett érdemben foglalkozni a budapesti Duna-partok helyzetével, mindjárt több fronton. Ebben az évben írta ki ugyanis a tervpályázatot a pesti oldalon a Fővám tér és a Kossuth tér közötti szakaszra. Időközben viszont Budapest belecsöppent a 2017-es vizes világbajnokság házigazda szerepébe, melynek részeként elhatározták, hogy legyen egy sétány a Kossuth tér és a Dagály Strand mellett épülő uszoda között. 

Az elképzeléseket ebben a cikkben mutattuk be, és ahogy sejtettük is, utóbbi szakasz előbb lett kész, mint a belvárosi (pontosabban még készül, de júliusra nagy része kész lesz). Bár a tervpályázati szakasz hiánya itt sajnos meglátszik a tervek minőségén, az elkészült részek alkalmasak lesznek arra is, hogy a délebbre eső partszakaszok kihasználtságát, belakását elképzelhetővé tegyük azok fejében is, akik szerint nem olyan fontos, hogy gyalog is élvezhető legyen a közvetlen vízparti élmény a világ egyik legszebb fekvésű városának közepén.

A belvárosi részről a tervpályázat 2015. decemberi eredményén kívül túl sok hírről nem számolhattunk be eddig. Aki szorosan követte az eseményeket, tudhatta, hogy a győztes Korzó Stúdió készítgeti szorgalmasan a terveket, még bennfentesebbek azt is, hogy a kerékpáros fejlesztésekre szánt uniós források egy részéből szerette volna a főváros átépíteni a rakpartot, de utóbb kiderült, hogy ez nem lehetséges.

Úgy tűnt tehát, hogy a terv lassan a feledés homályába vész. A bürokrácia malmai azonban lassan, de őrölnek: a fővárosi Városfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság keddi ülésére benyújtott előterjesztések között szerepel a pesti Duna-part kérdéséről szóló tájékoztató (pdf-ben letölthető). Az anyag szerint az engedélyezési tervek elkészültek, és immár saját forrásból, a fővárosi költségvetésből valósulna meg a terv 6,7 milliárd forintért. Az építési engedély megszületése szeptemberre várható. Az előterjesztés tartalmaz egy látványtervekkel tűzdelt anyagot is, ezekből szemezgetünk most.

A fő különbség a tervpályázathoz képest, hogy ebben az úszóművek már említés szintjén sem szerepelnek. A rakpart belvárosi részét három szakaszra osztva, a Belgrád rakparton továbbra is a villamossínekhez képest szimmetrikus, kerékpársávos-parkolósávos kialakítás az elképzelés, a Duna mellett lépcsősorral. Az Erzsébet hídtól északra eső részeken pedig a folyó felőli oldalon lenne a sétány, több gyalogos átkötéssel a felső rakpart felé. Új építményekről az úszóművekhez hasonlóan nincs szó, csak a Vigadó tér környékén a villamos-viadukt alatti kihasználatlan helyeket hasznosítanák infopont, WC céljára.

Néhány dolog azonban továbbra is homályos: az anyagban szerepel, hogy a Széchenyi téren létesülne két zebra a Mérleg utca és a Zrínyi utca vonalában (jó kérdés, hogy ezek hova vezetnének). Mivel erre valószínűleg nincs több forrás, ezért az MTA előtt valószínűleg maradna a parkoló a mély árkokkal tűzdelt aszfaltburkolaton még egy darabig. Nincs egyértelműen leírva az sem, hogy lehet-e majd kerékpárral használni az átépülő rakpartot, és ha igen, melyik felületet: a sétány egy része lesz erre szánva vagy az útfelületen lesz erre kijelölt rész, esetleg 30-as korlátozással és széles útfelülettel teszik vonzóvá a biciklizést a rakparton.

A most elérhető információk alapján tehát van esély rá, hogy valami történik majd a pesti Duna-parton, de hogy pontosan mi és mikor, az továbbra sem dőlt el. A városnak mindenesetre óriási szüksége lenne rá.

Az, hogy történik valami, és nem csak az autók áthaladására gondol a városvezetés, mindenképpen európai megoldás, de az ennyire kulisszák mögé tolt tervezés semmiképpen nem válik a főváros dicsőségére. Jobb helyeken egy ilyen, a város számára kulcsfontosságú folyamatról a sajtóban, online felületeken folyamatos kommunikáció van, általában egy állandó pavilonnal, ahol beszélgetéseket szerveznek, megtekinthetők az aktuális tervek. Vagyis a közbeszédben megjelenik a téma, az embereket nem derült villámcsapásként éri a beruházás, és így tovább. Ehhez még – ebben az esetben legalábbis – nem nőttek fel döntéshozóink. 

Vendégszerzőnk a Városi Metamorfózisok bloggere. 

Érdekel mi épül Budapesten? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!