Volt ugye Szentendrén A végtelen érintése nevű szobor, amit mindenki ismert, aki legalább egyszer járt már Szentendrén HÉV-vel. Nem, én sem tudtam sokáig, hogy így hívják azt a nagy női ujjat, amin egy kígyó tekeredik felfelé, de az persze egyértelmű volt, hogy ef Zámbó István alkotása. Aztán húsz év elteltével a szobor egyszer csak eltűnt, és tavaly az Erzsébet téren tűnt föl az Akvárium előtt. 

Kicsit szomorú voltam, még azután is, hogy megtudtam: a művész döntött így, merthogy az övé az alkotás. Számomra Szentendre egyik jelképe volt. Na de nem maradt sokáig üresen az a füves placc ott a HÉV-megállóval szemben. Sőt, ef Zámbóhoz is elég sok köze maradt. 

Először is, azt a területet, ott a Posta előtt menet közben elnevezték Bizottság-ligetnek, amit szépen fel is pingáltak az eltűnt szobor talapzatára. Aztán tavaly egy pályázatot írt ki a Ferenczy Múzeumi Centrum ugyanide, "street art, public art, illetőleg köztéri szobrászati projektek időszaki megvalósítására". A zsűrinek (hogy ne mondjam, bizottságnak) természetesen ef Zámbó is a tagja volt, na de nem is ez a lényeg, hanem, hogy Borbás Péter és Szentes Annamária OTTHON/talanság, valamint Szabó Ottó/Robotto: Az eltévedt űrhajós című műve nyert a pályázaton.

Az előbbit már fel is avatták a Múzeumok éjszakáján. A hivatalos leírás szerint  "A megidézett enteriőr foteljei utalnak a családra, a közösségre. A folyamatosan világító meleg fényű lámpa az otthonok melegét, tüzét idézi meg, míg a folyamatosan teli bevásárlókocsi a jóllakottságot, a jólétet szimbolizálja." Ahogy a képeket küldő Torma Tamás írta nekem: "a bevásárlókocsijából azóta is lelkesen elviszik a cuccokat, bizonyítva, hogy a kortárs művészet igen is, érdekli az egyszerű embereket".

Reméljük hasonlóan sikeres lesz a másik szobor, amit a hétvégén avattak. Mármint nem úgy értem, hogy elvisznek abból is dolgokat, hanem mondjuk lesz, aki elmagyarázza szegény eltévedt űrhajósnak, merre is van teszem azt az Elevenkert. 

Érdekel, mi épül a köztereinken? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!