Tényleg élhetünk egy légtérben a vécével?
Az Urbanistán egyre többször fordulnak elő olyan lakások, ahol a vécé egy légtérben van a hálószobában. A legutóbb egy bajai luxusvillában találkozhattunk vele, ahol kifejezetten az ágy mellett volt egy kagyló és egyáltalán nem szükségmegoldásból. Elég magától értetődik a kérdés, hogy mégis, hogy nem büdös. Elhatároztuk hát, hogy az örökké illatos vécé nyomába eredünk.
Számtalan könyv próbálta már lerántani a leplet a vécézés körüli rejtelmekről, de a büdös az a világon mindenhol büdös, és sokszor a legnagyobb erőfeszítéseink ellenére is visszatérnek a kellemetlen szagok a frissen kitakarított vécébe, fürdőszobába is. Pedig a bűz elleni fegyvertár szinte kifogyhatatlan: pezsgő, habzó súrolószerek, elektromos tisztítókefék, szupererős cseppek és régimódi tisztítószerek garmadája áll a rendelkezésünkre, a toalett időről időre mégis szúrós szagokat áraszt. Jó esetben néhány napig marad a frissesség, rosszabb esetben viszont órákkal a takarítás után megint jön a bűz a vécéből.
200 összetevőtől jön a vécébűz
Bármilyen meglepő, a visszatérő vécészag egyáltalán nemcsak a háziasszonyok, csatornázási művek vagy a duguláselhárítók problémája, ugyanis él a világon mintegy 2,5 milliárd ember, aki nem használ a megszokott fogalmaink szerinti toalettet. A higiénikus környezet hiánya miatt Indiában és több afrikai országban is évente 800 ezer, ötévesnél kisebb gyerek hal meg fekáliával összefüggő betegségekben.
Annak ellenére, hogy az elmúlt években rengeteg vécé épült Indiában, olyan bűz árad belőlük, hogy az emberek inkább nem használják azokat, és az utcán végzik a dolgukat. Egy kedves ismerősöm például álmélkodva mesélte, hogy indiai utazása során szemtanúja volt, amint
A súlyos higiéniai válság megoldását a Bill és Melinda Gates Alapítvány is támogatja, a vécé tavaly novemberi világnapján jelentették be, hogy a 120 éves múltú Firmenich parfümgyártóval közösen a budiból terjedő bűz semlegesítésén dolgoznak. A cég tudósai Kenya, India, Uganda és Dél-Afrika latrináiból gyűjtött mintáikkal laboratóriumba vonultak és kiderítették, hogy az orrfacsaró vécészag 200 kémiai összetevőből áll. Ezeket szintetizálva létrehozták az úgynevezett székletparfümöt, hogy kifejlesszék az ellenszerét. "Olyan büdös, mint a legocsmányabb vécé, ahol életemben jártam" - jellemezte Bill Gates a székletparfümöt.
A tudósok által kifejlesztett ellenszer blokkolja az agyunkban a büdösre érzékeny receptorokat, tehát nagyjából úgy működik, mint a zajszűrős fülhallgatók, csak éppen a szaglásunkra hat. A parfümgyártó kutatói most azt tesztelik Indiában és Afrikában, hogy az új illat hatására többen járnak-e majd a nyilvános vécékbe, és hogy a szagtalanító sprayk vagy porok tartják-e jobban a friss illatot a csészékben. "Továbbra is le vagyok nyűgözve a higiénia területén zajló fejlesztésektől" - írta a kutatásról szóló blogbejegyzésében Bill Gates, aki szerint ezzel a fejlesztéssel akár több millió ember életét is meg lehetne menteni.
Támad a kémia
Repülőn, vonatokon, hajókon kémiai anyagokkal semlegesítik a szagokat, általában ettől kék a víz a kagylóban. Ez a folyadék biológiailag lebontja és folyékony állagúvá teszi a vécétartály tartalmát, így elvileg a szagképződést is megszünteti. Kempingezőknek ajánlott mobilvécék mellé szagközömbösítő szereket árulnak, amelyek teljesen szagmentes környezetet ígérnek. Néha azonban itt is valahogy hiba csúszik a rendszerbe, hiszen előfordult már, hogy egy repülőgépet a vécéből terjengő bűz miatt kellett visszafordítani.
Norvég kémikusok kísérleteiből kiderült, hogy a székelés során keletkező hidrogén-szulfid a levegőben oxigénnel érintkezve gyúlékony lehet. Ha meggyújtunk egy gyufát, a keletkező füst elfedi a szagokat, vagyis a gyufa hatékony szagűző, de minden alkalommal nyilván nem gyújtogathatunk gyufát a vécénkben. Jo Dohl, az Oslói Egyetem Kémia Tanszékének vezetője szerint a gyufa elvén alapszik és nagyon hatékony szagtalanító lehet, ha aktív szénnel szűrjük a mellékhelyiség levegőjét. Az aktív szén a faszénből előállított anyag, amely nagy felületen pici pórusokat tartalmaz, így a vízben oldódó vegyületeket képes elkapni. Aktív szénszűrővel ellátott vécékben tehát tovább megmaradhat a friss levegő, itt azonban különös gondot kell fordítani a szűrő tisztítására.
Ahol egy helyszínelő is gondban lenne
Miközben a világ egyik felén az alapvető higiéniai körülmények hiányától és örökké bűzölgő budiktól szenvednek az emberek, van olyan vécé a világon, ahol még egy bűnügyi helyszínelő is nehezen tudná megállapítani, elszállt-e akár egyetlen büdös puki is a levegőbe, nemhogy valami termék is távozott volna a kagylóba. Nem kell sokat gondolkodni, hiszen ha mellékhelyiségről van szó, nem lehet elmenni a futurusztikusnak tűnő japán vécék mellett. A japánok kifejezetten kényesek a vécéikre és bár a második világháborúig ők is földbe süllyesztett pottyantósba végezték a dolgukat, ma már egy átlagos klozetben is minimum altáji mosásra és szárításra számíthatunk, miután 2016-ban a japán háztartások 80 százalékát bidével egybeépített toalettettel látták el.
Bár az európai és amerikai luxus lakberendezésben a vécé sokszor a fürdőszoba nyitott terében helyezkedik el, a japánok ragaszkodnak ahhoz, hogy a toalett egy külön, zárt helyiségben legyen. Sokan a mai napig külön toalettpapucsot tartanak a vécében, és ezzel más, tiszta helyiségbe nem is lépnek be. Régi hagyományként zene szól odabent, ma már az élmény fokozása érdekében, de
A folyamatos illatosítás ehhez képest már alap, de Japánban már egyáltalán nem ritkák a fűtött vécécsészék sem.
A japán vécék annyira futurisztikusak és annyira meghaladták a nyugati világ vécékultúráját, hogy a turisták egyszerűen nem tudják használni az automatikus mellékhelyiségeket. A Telegraph utazási melléklete szerint a problémát megoldhatja az áprilisban bevezetett új szimbólumrendszer, amely részletesen bemutatja, hogyan kell a vécéket használni. Különösen hasznos az új ikonrendszer a 2019-es rögbi világkupa és a 2020-as olimpiai játékok előtt, amikor várhatóan rengeteg külföldi lepi majd el az országot, és remélhetőleg le is tudják majd húzni maguk után a vécét.