Szögezzük le gyorsan az elején, hogy fogalmunk sincs. Sőt! Egész biztos, hogy ezek nem is az országház kéményei, hiszen annak valójában nincsenek is kéményei. Csak egy. Persze ettől még a rejtély igazi rejtély. Na de lássuk, miről is van szó.

Van az érdi Bokor utcában egy ház, amely látszólag egyáltalán nem különleges. Oké, művészettörténészek biztos hosszan el tudnának rágódni azon, hogy kerültek a városi építészeti motívumok a klasszikus Kádár-kockára hajazó családi ház homlokzatára:

 Ami azonban érdekes számunkra, az a kiálló kéménye, amelyből kettő is jutott rá. Ha kicsit továbbsétálunk a Street View-val, a másikat is láthatjuk. Érdi olvasónk, Attila küldött pár telefonos fotót róluk, így néznek ki közelről:

Aki ismeri az Országházat, annak egészen biztos ismerősek lehetnek ezek. Azon ugyanis pont ugyanilyenek vannak. Az alábbi fotót Wachsler Tamás lőtte róluk. 

Igaz, ott nem kéményként funkcionálnak. Az Országházat ugyanis egy szomszéd épületből fűtik távfűtéssel, a valódi kémény ott van. Hogy mégis hogy kerülhettek oda a kémények, azt nem tudni.

Olvasónk szerint sokáig egy idős hölgy lakott a házban, de ő már nem él. Könnyen lehet, hogy egy selejtezéskor kerülhetett valamelyik felújítást végző dolgozóhoz egy elem, aki úgy hasznosította otthonában azt. Ilyen azért előfordul, bár itt a blogon még csak olyanról esett szó, hogy valaki motívumokat vitt haza a Parlamentből a lakásába.

Vagy ezek nem is egyedi gyártású darabok (bár ezt az országház esetében kétlem), és máshol vészeltek át bő félévszázadot, hogy aztán egy saccra hatvanas években épült ház tetején kössenek ki?

Mindenesetre, ha valaki tudja az érdi kémények titkát, ne habozzon megosztani velünk!

FRISSÍTÉS: Egy kedves olvasónk szerint a második tippem a helyes. Szerinte ezek mintadarabok, s ha nem is pont ugyanilyenről, de egy hasonlóról kommentelt is egy képet az Urbanista Facebook-oldalára. Ha igaz, hogy nem egyedi gyártású a kémény, akkor már csak az a kérdés, hogy került egy láthatóan jóval később épült ház tetejére. Persze könnyen lehet, hogy korábban már szolgált valahol, azért néhány évtizede még volt becsülete a bontott anyagnak.

Olvasnál más hasonló furcsaságokról? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!