Tavaly nyáron már felállítottak egy medencét a Batthyány téri Duna-parton, és nem omlott össze a világ. Pedig oda aztán 90 km/órás sebességgel csapódtak bele emberek egy 27 méter magas torony tetejéről. Ilyen szép volt:

Hát akkor miért ne lehetne ott máskor is medence, ahová az emberek nem élő ágyúgolyóként vágódnak, csak egyszerűen áztatják benne magukat és a partján sütkéreznek? Valamikor ugye teljesen normális volt, hogy lehetett fürdőzni a Dunában Budapesten, és hébe-hóba voltak próbálkozások arra is, hogy valamit visszaadjunk ennek legalább a hangulatából. Mondjuk a Plázzsal, az Uszálystranddal vagy épp a Sziget Beach-csel, hogy az illegális fürdőzőhelyekről, meg a Valyo Kifolyójáról  most ne is beszéljünk.

A MOME Építészeti intézetének hallgatói, akiknek egy másik helyszínre készült izgalmas terveivel nem is olyan rég foglalkoztunk, most ezt a funkciót és helyszínt gondolták újra. Merthogy az egyetemi félév kezdetén úgy volt, hogy világörökség ide vagy oda, a vizes vb után lebontott torony betonalapja a helyén marad, hogy a 2020-as Eb-n is hasznosíthassák. Aztán mégiscsak a bontás mellett döntöttek, novemberben nekiestek az építménynek.

Persze ettől függetlenül a tervek elkészültek, lássuk őket!

Megmerevedett homokfodrok

Az igazi strand lényege a víz és az "álló hullámokba" rendeződött homokdűnék a partján. Mi lenne, ha a városi strandnál ebből csak a vízpartot és a dűnék formáit tartanánk meg? Areej Ashhab, Bálint Viola, Egyed Csongor és Gadolla Máté tervében dimbes-dombos felszín egyszerre  kilátó- és napozóterasz, de akár egy gördeszkapálya is eszünkbe juthat róla.

Az alkotók amúgy hullámszimbólumból indultak ki, és átmenetet kerestek a város és a folyó között, olyan formát kerestek, ami összekapcsolja a kettőt. Ezek a fodrok amúgy nem csak a felszínt, de egyúttal a Duna fenekét is megidézik. Elmondásuk szerint "nincs pontosan meghatározva, hogy mire lehet használni", a cél pusztán a "tér belakása" volt.

Vízre épített fürdő

Murczin Evelin, Szabó Ákos és Kőműves Márton nem a strandokból, hanem a régi fürdőhagyományokból indult ki. Azokból viszont tényleg minden létező formát egybegyúrtak. A klasszikus gyógyfürdők építészetét keresztezték a vízen lebegő, fából ácsolt, dunai uszodák formáival, sőt a békebeli, balatoni fürdőszigetek hangulatából is megidéznek valamit. A végeredmény pedig egészen szellemes lett.

Ha akarom, historizáló, de közben annyira absztrakt, hogy nem ez ugrik be elsőre, ha ránézünk. Kifejezetten tetszik a funkció is, egyértelműen ez a kedvenc tervem: legszívesebben én is ott lebegnék benne hajókat bámulva. Ha olyan klassz hőmérsékletű a vize, ahogy az az (animációs filmnek is pompás hangulatú) projektvideón látszik, akkor akár most is.

Ház tető nélkül

Már az előző elképzelés is alaposan hozzányúlt az ottfelejtett betonplacchoz, Takács Ákos, Veres Addrienn és Ribeiro Bras Joao Pedro tervében viszont egész komoly falak szerepelnek. Első pillantásra olyan, mint egy babaház, aminek hiányzik a teteje, hogy lehessen benne játszani. Ennek ellenére az ő alkotásuk a legkevésbé házszerű, sokkal inkább installáció, mint hagyományos értelemben vett épület.

A funkcióját illetően különböző programoknak adna a teret, amelyekhez minden infrastruktúrát a falakba rejtettek (ezért is olyan vastagok). Szerintük azért is izgalmas ez a koncepció, mert bár a különböző programok vizuálisa el vannak határolva, de a város felé egyben látszanak:  falmászás, street workout, kiállítás, vendéglátás stb.

Nos a tervekből persze nem lett semmi, mint az köztudott, de hogy őszinte legyek, nem nagyon bánom. Talán maguk az alkotók se. Mégiscsak az a legjobb, hogy eltűnt a hatalmas betontömb innen. Pár év múlva talán újra idevarázsolják, és akkor megint lehet agyalni az utóhasznosításon. Na és ne feledjük el azt sem, hogy fenti inspirációk kicsit más formában, máshol még nagyon jól jöhetnek.

A borítóképen  Murczin Evelin, Szabó Ákos és Kőműves Márton fürdőkoncepciója. A cikk az Urbanista és a MOME Építészeti Intézetének együttműködésében, az NKA támogatásával készült.  Érdekelnek a legvadabb budapesti tervek is? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!