Bár a Balaton partján a füredi nyaralók a legrégebbiek, alighanem Fonyód-Bélatelep villasora a legépebben megmaradt negyed. Legalábbis az volt egészen mostanáig. Bő két éve, Varga István helytörténeti kutató könyve (itt elérhető online az egész) apropóján mutattuk be, mi mindent árulnak ott. Ne legyenek illúzióink, azért ez a hely sem ért fel egy időutazással - legalábbis nem az előző századfordulóra -, de a rengeteg toldás-foldás és átalakítás ellenére még mindig csodálatos képet nyújtott, rengeteg szépen helyreállított vagy könnyen helyreállítható épülettel. Most épp Varga István blogjából derült ki, hogy a negyed egyik meghatározó épülete helyén egy hatalmas társasház fog épülni.

A Lajos-laknak nevezett nyaraló Bélatelep szélén épült a Várhegy oldalába 1907-ben, közvetlen balatoni panorámával, sőt egy partszakasz is tartozott a területhez, ahová egy szerpentinút vezetett le.

22 szobája volt, amit nyaranta vagy egyben vagy kisebb egységekben adtak bérbe. Zöldre festett, deszkakorlátos erkélyeivel szépen illett a századfordulós villák szomszédságához. 

A háború után aztán jött a szokásos történet: államosították, átalakították, bővítették. Rövid traktorgyári kanyar után az Egyesült Izzó (aztán ugye Tungsram, majd GE) üdülője lett. Végül 2012-ben eladták és onnantól Várhegy Hotel, majd Tungi Étterem néven üzemelt. A ház kalandos és igen részletes, számos korabeli fotóval és újsághirdetéssel illusztrált történetét itt olvashatjátok. 

Az igazi fordulat akkor állt be, amikor is az önkormányzat megfosztotta az épületet a helyi védettségtől, és ezzel kimondták a halálos ítéletet: a nyaralót lebontják, és a helyén egy 51 lakásos (!) társasház fog épülni. Van, aki a Twitteren kesergett néhány napja a rombolás miatt: 

 Na de miért is olyan nagy baj, hogy egy nem túl izgalmas, nem túl régi épületet elbontanak?

Fonyód történelmi területe

A nyaralóépület önmagában valóban nem képviselt komoly értéket, jelenlegi formájában semmi nem indokolta, hogy műemlék legyen, bár azért a helyi védettségre méltónak tűnt. Ám sokkal fontosabb, hogy hol feküdt. Ugyanaz igaz rá, mint a Paulay Ede utcai ház bontása kapcsán írtam:

Ez kicsit olyan, mint egy fa, amelyik nem védett faj egy védett erdőben: ha túl sokat vágunk ki az önmagukban nem értékes fákból, azzal előbb-utóbb a védett erdőt veszélyeztetjük.

Kissé tényszerűbben ugyanezt fogalmazták meg abban az indoklásban is 2004-ben, amely műemléki jelentőségű területnek (mjt) javasolta Fonyód-Bélatelep régi villaövezetét:

"Az 1894-től kiépült villasor beépítettség tekintetében ma is hasonlóképpen áll, ahogy azt az alapítók az 1890-es évek közepén eltervezték. Eredeti állapotában számos villa megmaradt, néhányat már a két világháború között átépítettek, néhány pedig elszenvedte az 1949. évi államosítás utáni beavatkozásokat ill. az 1990-es évek reprivatizációja utáni helyreállításokat. Ennek ellenére az épületek tömege és egyes részleteik, maguk a kertek és a villasor előtti sétány együttesen egy városképet meghatározó, művelődéstörténeti és dokumentum értékkel is bíró területet képeznek."

"A védetté nyilvánítás a KÖH szakhatósággá válása révén biztosítaná, hogy az MJT területén álló egyedi emlékek megőrizzék műemléki értéküket, megfelelő módon kerüljenek helyreállításra, illetve, hogy maga a védett együttes is megmaradjon, egységét ne torzítsák el oda nem illő építmények. A villasor épületeinek többsége azon épületállomány körébe tartozik, ahol az eredeti funkció megtartásával lehet az egykori állapotot konzerválni vagy rekonstruálni."

Felmerül a kérdés, hogy a műemléki jelentőségű területen miért történik bontás, és mi lesz a folytatás?

Egy műemlékvédelmi szakember szerint a műemlék jelentőségű terület "ma már semmi védelmet nem jelet, a bontáshoz ad szakhatósági állásfoglalást az illetékes örökségvédelmi hatóság. Az MJT részeként, a villasor elején állt a lebontott Lajos-lak (Bartók Béla u. 20. hrsz: 6442), helyi védelmét az önkormányzat törölte. Ez precedens értékű, eddig még nem bontottak  a villasoron épületet, viszont elég sok áll üresen, és néhány önkormányzati tulajdon. És most dőlnek  a turisztikai fejlesztési pénzek a Balatonra, ami nem önmagában baj, csak már láthattuk a felhasználási módokat"

Elküldtük a fonyódi önkormányzatnak is a kérdéseinket, hogy vajon mi lesz a villák sorsa. Amint megjönnek a válaszok, természetesen frissítjük a cikket. Na de vissza Lajos-lakhoz, illetve az utódjához, mert azért az is megérdemel egy pár sort.

Mi épül a századfordulós panzió helyén?

A bontás elég jelentős a város életében, amit az is bizonyít, hogy az önkormányzat oldalán is külön cikk foglalkozik vele. Ebben leírják, hogy "az építmény műszaki állapota sajnos nem engedte meg azt, hogy átalakítsák, az építészek, statikusok szakvéleménye után a bontás mellett kellett dönteni".

Ugyanitt szó esik az új épületről is, hogy

• "A fonyódi főépítész közreműködése garancia arra, hogy városunk érdeke is szem előtt volt a döntések meghozatala során"
• "A tervezés során különös figyelmet fordítottak arra, hogy a városkép ne sérüljön, sőt, abba illeszkedjen."
• "Bízunk abban, hogy városunk új színfoltja kedvező benyomást fog tenni az arra járókra."

Képet sajnos nem mellékeltek hozzá, de a már linkelt Fonyód régen blogon ott látványterv. Ő lesz az:

Én a magam részéről nem is tennék hozzá semmit.

 Érdekel a régi magyar villák sorsa? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!