Egy épületet sokféleképpen nevezhetnek el. Van, hogy egy tulajdonsága, van, hogy egy tulajdonosa, esetleg az építtetője vagy a tervezője nyomán. Azt a házat azonban, amit a köznyelv Rajk-villa néven emleget, az egyik foglya miatt hívnak így. A századfordulós nyaralót hamarosan teljesen felújítják, és egy kortárs épülettel kiegészülve ez lesz a Normafa új fogadóközpontja. Utoljára még körülnéztünk a házban, amely máig magán viseli az egykori ÁVH-központ nyomait.

Az elmúlt hetekben porig rombolt Olimpia Hotel közvetlen szomszédságában áll egy házikó. Nem nagyon tűnik fel senkinek: nagy bozótos veszi körbe, a valóban gyönyörű öreg fák közt jó pár gyomfa is felnőtt. Bár többszintes, sőt tornya is van, alighanem csak az szúrja ki, aki kifejezetten keresi. Ha valaki észre is vesz, nem szentel neki túl sok figyelmet, hiszen ütött-kopott épület, tele a szocializmus évtizedeire jellemző toldásokkal, foldásokkal.

Valamikor a századfordulón épült, amikor a budai hegyvidékre még divat volt feljárni nyaralni a gazdag fővárosiaknak. Ezt a ház történetesen egy akadémikusé, Förster Aurél, klasszikafilológus professzoré volt. Építészetileg nem különleges, bár a nyolcszögletű tornya elég jellegzetes. Alighanem onnan lehetett gyönyörködni egykor a város panorámájában a fák felett.

A háború után aztán az Államvédelmi Hatóság fészkelte be magát ide: akárcsak pár évvel korábban a nácik, ők is szerették a hegyre felhozni foglyaikat, ahol nyugodt körülmények között, de mégsem túl messze a várostól őrizhették vagy vallathatták őket.

Bár akkoriban még annyi ember sem járt erre, mint manapság, az ÁVH-sok azért biztosra mentek. Fedőtevékenységként a villa udvarán egy lampionos kerthelyiségben mulatót üzemeltettek. Ha ennek voltak is civil vendégei, azok sem sejthették, hogy néhány méterre tőlük éppen foglyokat kínoznak, és szenvedésük hangjait talán épp a zene nyomja el.

Ide kerültek a Rajk-per vádlottjai is. Mint az Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor Budapest a diktatúrák árnyékában című könyvében is olvasható, a túlélők később épp a jellegzetes alakú toronyszoba alapján azonosították be a helyszínt. Úgy emlékeznek vissza, hogy szűk cellákban tartották őket fogva egy pincében, ahol szinte kiegyenesedni sem volt helyük, majd időnként felvitték őket egy belülről fekete redőnyökkel takart nyolcszögletű helyiségbe. Itt zajlottak a kínvallatások.

1956 után az ÁVH-t feloszlatták, a titkos börtönépület pincéinek egy részét elfalazták, a villában lakásokat alakítottak ki és belügyeseket költöztettek be.

A nyolcszögletű szoba ma is jól felismerhető és a csöpp cellák is megvannak, felfedezhetők még rajtuk az egykori ajtók nyomai. Bár az ideköltöztetett belügyesek alighanem mind megbízható elvtársak voltak, az egyik fal mélyedéséről azt mesélik, hogy azért kormos, mert az egyik lakó halottak napján mindig lejött ide gyertyát gyújtani.

Talán ennél is hihetetlenebb városi legenda, hogy a kertben található vermekben is tartottak foglyokat, akiknek vízben kellett állniuk a föld alatt – és nem kizárt, hogy a földi maradványaik ma is ott vannak. Annyi bizonyos, hogy vannak vasfedelű aknák az udvaron, s az aljukban tényleg víz csillan. Hogy mi kerül elő belőlük, azt hamarosan megtudjuk.

Merthogy nem sokára alaposan megváltozik a környék. Azt már az Olimpia Hotel bontásánál megírtuk, hogy a villa mellett alakítják ki a Normafa kapuját. Az egykori szálló helyén park lesz, autóval pedig nem a mai Eötvös úton lehet majd megközelíteni a helyszínt, hanem a Gyermekvasút irányából. Oda fut majd be egyszer a Fogaskerekű is, ha sikerül meghosszabbítani. Az új úton érhető el majd az a nagy parkoló, amelyet a mai Konkoly-Thege útnál alakítanak ki. A férőhelyek száma nem fog nőni, hiszen a síház előtti helyeket ezzel párhuzamosan megszüntetik. Az egységesen kezelt nagy parkoló esetében már lenn a városban, az Eötvös út elején, vagy akár a Szent Orbán térnél ki lehet írni, hogy van-e még hely, vagy inkább hagyják ott az autót, és váltsanak tömegközeledésre.

A felújított villába a Normafa kezelőinek irodái kerülnek, az alsó szintekre pedig közösségi funkciók. Jelenleg is ők használják már, például az udvarán gyűlik az a rengeteg roncs, amit lusták elvinni a tulajdonosaik, miután összetörték - hát otthagyják. Ez itt mindössze két szezon termése (az utolsó képen az álcamulató látható a roncsok mögött):

A helyi igények felmérése után döntöttek úgy, hogy kávézó, étterem, pelenkázó, sí-, kerékpár- és egyéb sportszerkölcsönző kap majd helyet itt és a mellé kerülő új épületben.

Az egykori kamumulató düledező épületét lebontják, a Benczúr és Weichinger Építésziroda tervei szerint épülő új épület tetején pedig egy tanuló sípályát alakítanak ki. Az egykori szálló anyagát az út és az új épület építésénél használják fel.

A munkákat május végén kezdik, és nagyjából másfél év múlva fejezik be. Ezzel párhuzamosan zajlik majd a Libegő felső végének parkosítása is. Kíváncsi vagyok milyen lesz. Az biztos, hogy a következő generációknak már nem egy szellemkastélyt kell kerülgetniük a Normafánál, és a csak a városi titkok ismerőinek jut majd eszébe, hogy mik is történtek a falai közt.

Érdekelnek a régi villák és az új épületek? Kövesd az Urbanistát Instagramon vagy Facebookon!