Mivel tudom, hogy egy csomó ember egyből azt szeretné tudni, ez most egy Liget-projekt melletti vagy elleni cikk, gyorsan tisztázzuk az elején: egy olyan összetett programról van szó, aminek nem lehet minden elemét utálni vagy szeretni. (Nem kezelünk semmit csomagban.) A magam részéről ellenzem például, hogy épületeket emeljünk a Városligetbe, ráadásul ezért fákat vágjunk ki (vagy telepítsünk át úgy, hogy nem tudni, túlélik-e), hogy jelentősen megnöveljük a park turistaforgalmát, és olyan nevetséges historizáló házutánzatokat húzzunk fel, mint az Innováció Háza. Ugyanakkor nagyon örülök a parkrekonstrukciónak, az autóforgalom kizárásának a Kós Károly sétányról, az aszfaltozott felületek csökkentésének, a betonromok eltakarításának, a megújuló Olof Palme Háznak, vagy annak, hogy ha már új épületek születnek, akkor azok között többségben lesznek a színvonalas kortárs alkotások. 

Utoljára négy éve volt egy kétrészes, nagy átfogó poszt az Urbanistán a Városligetről, amikor az egész tervről kifaggathattuk a Városliget Zrt.-t egy közösségi interjú formájában. Most ismét leültünk, hogy elmeséljék, hogyan is áll a fejlesztés. A beszélgetés egy hatalmas makett mellett zajlott, amely – függetlenül attól, hogy a tartalmának mely elemével tudok azonosulni – baromi jól néz ki. Elkértem a látványtervét, és bepöttyöztem azokat a helyszíneket, amelyeket fontosnak tartok (biztos lesz valami, ami kimaradt). Mivel rengeteg elemről van szó, csak egy rövid felsorolást teszek most közzé:

• mi is ez,
• hogy áll a fejlesztés,
• mikorra készül el,
• mi a véleményem róla.

Igyekeztem mindegyik pontnál a legrövidebbre szorítkozni, főleg azoknál, amelyekről már korábban bővebben írtam, szóval az alábbi írás nem tud minden részletre kiterjedni. Na, akkor lássuk őket szépen sorban, balra föntről, óramutató járásával megegyezően.

1. Biodóm. Bár nem nagyon esik róla szó, mert hivatalosan nem a Liget-projekt, hanem a Fővárosi Állat- és Növénykert része, azért látszik a maketten, hogy az egyik legnagyobb méretű épület lesz az egész parkban. Az átadását még 2019-re ígéri az állatkert honlapja, de 2021 a reális. Ami engem illet, szimpatikus elképzelés, a végnapjait élő Vidámparknál mindenképpen színvonalasabb létesítmény lesz építészetileg és koncepciójában is – de majd egyszer részletesen is visszatérünk rá.

2. Parkolóház. Hivatalosan ez sem a Ligethez, hanem az állatkerthez tartozik, mert az egykori Vidámpark helyén lesz, a Kacsóh Pongrác úti felüljáró mellett. A Biodómhoz kapcsolódva épül majd fel, szóval előreláthatóan 2021-re. A tervek szerint 700 férőhelyes lesz, ebből 500 lehet a felszín felett. Ezért nem igazán lelkesedem. Bár a pontos megjelenését még nem tették közzé, egy felszín fölé emelkedő, többszintes garázs mindig kicsit lepukkant hangulatot teremt, kiváltképp egy felüljáró mellett. Mindez az egykori Vidámpark területén még akkor sem túl vonzó, ha az az utóbbi időben parkolásra használt területre épül.

3. Kutyás élménypark. A napokban adták át. Pár fotó alapján nem néz ki rosszul, de nem én vagyok a célcsoport. Tudtommal kutyás kollégák már tesztelik.

4. Új Nemzeti Galéria . A Pecsa helyére épül. A bontást már elvégezték, az építést még nem kezdték el. Bár korábban szó volt 2019-es nyitásról is, ma csak annyit tudni, hogy nincsenek lépéskényszerben, nem sürgető a galéria kiköltöztetése a Várból, viszont 2021-ig elvileg mindennek el kell készülnie a Városligetben.  A nosztalgiát leszámítva senki nem siratta a Petőfi Csarnok lebontását (még maguk a tervezők sem), de egy ekkora épület felépítését a helyére rendkívül túlzónak tartok. Nem csak tömegében és magasságában lesz nagyobb, mint a Pecsa, de alapterületében is. A Pritzker-díjas SANAA amúgy izgalmas eredeti terve ráadásul menet közben valahogy leegyszerűsödött, és a legutolsó látványterveken már tényleg semmi nem szólt mellette. Most újraterveztetik a sztár-építészirodával, hogy visszanyerjen valamit a légiességéből – kíváncsi leszek az eredményre.

5. Mélygarázs. 350 férőhelyről van szó, az építést 2019-ben kezdik az Innováció Házával együtt, 2021-ig befejezik. Ebből lehet majd megközelíteni az Új Nemzeti Galériát is. Jó, hogy kizárjuk a gépkocsiforgalmat a Ligetből, és a szélén parkoltatjuk a látogatókat, de ha nem a park alatt lennének a mélygarázsok, akkor több lehetne a zöldfelület a felszínen.

6. Magyar Innováció Háza. Az egykori Közlekedési Múzeum mása lesz, kicsivel arrébb, mint ahol az eredeti állt. A kiállítóterek nagy része a föld alatt lesz. Miután kiderült, hogy az eredetileg tervezett funkció betöltésére alkalmatlan az épület, a Közlekedési Múzeumnak új helyszínt jelöltek ki Kőbányán, az egykori Északi Járműjavítóban (ahogy az korábban is felmerült), itt pedig a Magyar Innováció Háza kap helyet. Az eredeti ház maradványait már lebontották, az új építése 2019-ben indul és 2021-re fejeződhet be. A Közlekedési Múzeum újjáépítése nem feltétlenül lett volna rossz ötlet, de miután lebontották a maradékát, értelmetlennek tűnik a projekt. Főleg úgy, hogy kiderült közben, a tervezett ház nem alkalmas erre a funkcióra. Szóval megépítjük egy régi ház másolatát más anyagból, kicsit más helyszínen, más funkcióval, egy föld alatti kiállítótér felszíni díszítményeként. Ehhez hasonlót, azt hiszem, csak Kínában szoktak csinálni, bár az ottani fejlődést ismerve biztos nem ilyenbe költöztetnék az Innováció Házát.

7. Vakok kertje. Ez egy igazi kuriózum Magyarországon a hatvanas évek végéről, de állítólag Európában is kevés ilyen van: egy jól védett parkrészlet, kifejezetten nem látók részére. Nyáron adják át felújítva, több új elemmel kiegészítve. Kifejezetten örülök neki, hamarosan visszatérünk a témára.

8. Olof Palme sétány. Biztos nem gondolta volna senki, hogy ez lesz a legtöbbet változó elem a Városliget tervezése során. Eredetileg megszűnt volna, aztán visszakerült, aztán megint megszűnt volna, a jelenlegi tervek szerint jelentősen átalakulva megmarad. Leginkább a  bringás közlekedés szempontjából fontos, mi lesz vele. Akármilyen is lesz, 2019 elejére készül el. A tervekről bővebben a Kerékagyon.

9. Millennium Háza. Az eredetileg Műcsarnoknak épült, sokáig Olof Palme Ház néven futó, legutóbb Kertemként üzemelő épületet elég drasztikusan átalakítják – igaz, ezek a beavatkozások az eredeti formáját adják vissza a háznak. A bejárata a másik oldalára kerül, ahol megépültekor is volt (ehhez igazítják a sétányt is), visszaállítják az üvegtetőt, és eléje rózsakertet telepítenek. Jelenleg ki van belezve, 2019 elejére készül el, nyárra pedig megnyílhat benne a Budapest aranykorát bemutató kiállítás. Mivel egy elég rosszul hasznosítható, de mindenképpen megőrzésre és közhasználatra méltó épületről van szó, örülök, hogy sikerült neki értelmes funkciót találni. Minden azon múlik, milyen lesz majd a kiállítás benne.

10. Parkrekonstrukció. Ezt a pontot azért épp ide böktem, mert a tájépítészeti koncepció egyik eleme a három rét helyreállítása. Elsősorban az eredeti, Nebbien Henrik-féle tervekhez nyúlik vissza a Garten Studió is – már ahol lehet, hiszen akkor még a mostaninál is kevesebb épület volt a Városligetben. (A tájépítész-iroda amúgy elkészített egy épületek nélküli változatot is, hogy lássuk, milyen lehetne, ha...) A győztes tervet már bemutattuk, azóta elemeiben azért módosult. A megvalósítás több ütemben zajlik, így nem kell egyszer sem teljesen lezárni az egész Városligetet. A már említett kutyás élménypark kész, a vakok kertje és a gyermeksportpálya nyár elejére készül el, 2019 elejére várható a nagy játszótér, 2019 nyarára pedig a Millennium Házának környéke és a rózsakert. A többi az épületek elkészültéhez igazodik, az új híd és a sziget kialakítása lesz az utolsó elem. A parkrekonstrukció, amelyre amúgy már nagyon nagy szükség volt, semmiképp nem keverendő össze azzal, amikor öreg és értékes fákat próbálnak áttelepíteni egy-egy fölösleges építkezés miatt. Még akkor sem, ha az előbbi esetleg fakivágással jár, és itt a gondozatlanság miatt felnőtt gyomfákra, és a valóban beteg példányokra gondolok. Tulajdonképpen az egész Liget-projektnek ez a legszükségesebb és legvitathatatlanabb eleme, amelyre mindenféle múzeumi ingatlanfejlesztés nélkül is nagy szükség van.

11. Városligeti Színház. Az egykori szecessziós színházépületet a semmiből építik újra, és gyermekdaraboknak ad majd helyet. Az előtte levő placc is gyermekprogramok helyszíne lesz. Építését a szomszédos mélygarázstól függően kezdik el, előreláthatóan 2019-ben, és nagy valószínűséggel 2020-ra fejezik be. Nagyon ritkán indokolt korszerű technológiával, semmiből újra felhúzni hajdanvolt épületeket, és itt is jobban örültem volna egy szellemes, kortárs megoldásnak. Ám az igazat megvallva nem fog rosszul kinézni. Mindenesetre az egykori Közlekedési Múzeumnál nívósabb és kisebb épület volt az eredeti, ráadásul egy olyan helyen, ahol viszonylag problémamentesen újjáépülhet. 

12. Mélygarázs, promenád. A 800 férőhelyes mélygarázs 2019 év végére készül majd el. Mindenképpen jobb helyzetet teremt annál, mint ami most van. Persze kár, hogy nem a Városliget kapta vissza ezt a területet is, és a felette húzódó promenád értelemszerűen nem lehet tiszta zöld, hanem többnyire burkolt köztér marad.

13. Néprajzi Múzeum. Ide költözik majd a tavaly bezárt Kossuth téri Néprajzi Múzeum. Bár volt szó arról, hogy akár már 2019 nyarán megnyílhat, a jelenlegi tervek szerint 2020-ra készül el maga az épület, amit nagyjából egy év alatt folyamatosan lakhat majd be az intézmény. Az új Néprajzi terveiről ebben a cikkben szedtem össze az érveimet pró és kontra.

14. Zene Háza. A japán sztárépítész, Fudzsimoto Szou tervei alapján 2020 nyarára készülhet el az épület, amelyben tulajdonképpen három funkció kap helyet. A hangdóm (bármit is jelentsen pontosan) már a házzal együtt kész lesz, körülbelül fél év kell a kiállítás berendezéséig, és egy év a zenepedagógiai rész megnyitásáig. A Kertemnek otthont adó Hungexpo-romok eltakarítása régi adóssága volt a városnak, nagyon örültem neki. Igaz, vissza is adhatták volna ezt a területet a Ligetnek. Ha már viszont az újrabeépítés mellett döntöttek, akkor tényleg izgalmasnak ígérkezik az épület és a funkció is (persze minden azon múlik majd, hogy mennyire jó tartalommal sikerül megtölteni a házat). Attól viszont félek, hogy a fás-bokros területet tükröző nagy üvegfelületek évi több száz madár pusztulását okozhatják.

15. Szépművészeti Múzeum. Az év elején megnyitották a hosszú évtizedek óta lezárt Román csarnokot. Októbertől pedig látható a múzeum új állandó kiállítása. Ez már az új felosztást követi: eddig szovjet mintára külön voltak kiállítva a hazai (MNG) és a külföldi (Szépművészeti) festmények. Mostantól a nyugati felosztást követve, itt lesz minden, ami a 19. század elejéig született, a későbbiek meg az Új Nemzeti Galériában. Természetesen örülök a Román csarnok rekonstrukciójának, és az új felosztás is szimpatikus.

16. Új híd, új sziget. A parkátalakítás legfontosabb eleme lesz a városligeti tó bővítése, amelynek során egy új sziget is születik, a Kós Károly sétány pedig egy plusz hidat kap. Ez jelenleg még csak a tervasztalon létezik, a munkákhoz csak akkor kezdenek hozzá, amikor sikerült lezárni az autóforgalom elől az utat, de legkésőbb ugye 2021-re meglesz. Én speciel szeretem a vízfelületeket a parkokban, ez pedig egy kifejezetten szellemes húzás, jöjjön!

17. Kós Károly sétány. Az autóforgalmat kizárják, és nem csak ideglenes megoldásokkal vagy pollerekkel. Ha végre meglesz hozzá a fővárosi hozzájárulás (most még valami P+R parkolót akarnak a kisföldalatti végállomása környékén), akkor nem hagyják jelenlegi formájában, hanem valóban sétálósítják. Ezt csak üdvözölni tudom.

+1. Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ. A helyszínen kiállított maketten ugyan szerepelt, de a látványtervéről valahogy lemaradt. Igaz, ez már az állatkerten is túl, sőt a síneken és a Vágány utcán is túl épül, de elég fontos fejlesztés. Barnamezős beruházás, a Szabolcs utcai kórház tömbjében alakítják ki 2018 év végére. Ez lesz a közös raktár- és restaurátorközpontja a Néprajzi Múzeumnak és az Új Nemzeti Galériának is, itt esett szó róla bővebben. Jó helyen zajló, értelmes fejlesztésnek tűnik, kíváncsian várom, milyen lesz, mikor átadják.

Érdekel, mi történik a Városligetben? Kövesd az Urbanistát Instagramon vagy Facebookon!

Zubreczki Dávid / Urbanista (@zubreczkidavid) által megosztott bejegyzés, Máj 18., 2018, időpont: 1:21 (PDT időzóna szerint)