Vannak az egész életükben ugyanazt a stílust tökéletesítő, meg a minden divatot gyorsan követő alkotók. De a legjobbak azok, akik minden aktuális hullámot a saját stílusukhoz tudnak igazítani. Mint mondjuk David Bowie vagy Málnai Béla. Most az utóbbiról lesz szó, ugyanis ma van 140 éve, hogy megszületett.

Az évfordulóra a Lechner Tudásközpont oldalán jelent meg egy tök jó cikk Pesti Mónikától, természetesen Kiss Ádám fotóival. A részletes sztori náluk olvasható, de  pár mondatot és néhány képet kölcsönvettem, hogy dióhéjban bemutassam a pályáját.

Málnai Béla Lechner Ödön, majd Lajta Béla irodájában tanulta a mesterséget, szóval erősen a magyaros szecesszióban gyökerezik a stílusa, igaz, attól elég messze került élete végére. Mikor önállósult, Haász Gyulával alapított építészirodát, bár nem lettek annyira elválaszthatlan párossá, mint mondjuk Komor Marcell és Jakab Dezső. 1907-től az első világháborúig dolgoztak együtt, közben alkottak néhány remek épületet.

A Haász-Málnai iroda egyik legszebb munkája ez az Eötvös utcai bérház a több szinten végigfutó üveg-acél zárterkélyekkel.

Ezt a remek aszimetrikus házat is ők tervezték Józsefvárosban, 1911-ben. Annyira jó nézegetni hosszan, elveszve a részleteiben.  A szép régi házakat visszasírók (akik általában soha nem nézik meg alaposan a házakat) valószínűleg meg lennének vele elégedve, pedig olyan mint egy absztrakt festmény. Szecessziós, de sokan ezt már premodernnek nevezik. 

Sajnos Málnai pályájának nem igazán kedvezett sem az első világháború, sem a szerepvállalása a Tanácsköztársaságban, a huszas évek válságáról már nem is beszélve. A harmincas években térhetett vissza igazán a pályára, az akkoriban megindult városfejlesztéseknek köszönhetően. Városszerte sok lakóház épült ekkor, amelyek már modern szelleműek, időnként art decós elemeket tartalmaznak, mint például ez az újlipótvárosi lakóház:

Érdemes összehasonlítani a fentebb látható, húsz évvel korábban épült Tátra utcai házzal, ahol egykor Haász-Málnai iroda működött. Alig állnak egymástól pár sarokra, de ég és föld a kettő. És még ehhez képest tudott újat alkotni a halála (1941) előtti években, amikor még simán érezte a kor ritmusát.  Ebben már fia, Málnai László is segítette, aki többek közt Corbusier-nél is tanult. Mint amilyen ez az ízig-vérig modernista társasház Budáról:

Na ennyit Málnairól dióhéjban, ha már egyszer szülinapja van. Aki kedvet kapott hozzá, hogy még több művével megsimerkedjen, itt talál róla több információt.