Index Vakbarát Hírportál

Amerikai stílusú gigászi Trianon-emlékmű Nagykanizsán

Egy feltaláló finanszírozta az egészet a szabadalmaiból gyűjtött pénzből

DSC 6119
2019.03.04. 08:20

Nagykanizsán, az Eötvös téren áll az ország egyik legszebb art decós emlékműve, mely stílusában olyan friss volt a maga korában, hogy nyugodtan lehetne egy New York-i felhőkarcoló dísze is. Mondhatnánk, hogy biztos Kanizsa amerikai kertvárosa miatt ilyen, de aligha van összefüggés a kettő közt. Az art deco akkor már ott lógott a levegőben, és a legkülönbözőbb helyeken bukkant fel. Például ennél a Nagy-Magyarország-emlékműnél. Ha már Zalába kirándultunk a Mi Vidékünkkel, természetesen felkerestük ezt is.

Különleges már abból a szempontból is, hogy nem az állam, nem a város és nem is egy szervezet állíttatta, hanem egy igen különös sorsú magánszemély, Schless István. Az élete külön cikket érdemelne, elég az hozzá, hogy a találmányaiból gazdagodott meg annyira, hogy sok egyéb mellett egy ilyen monumentális ajándékot adhatott szülővárosának. Ekkoriban amúgy már Ausztriában élt, ráadásul állítólag

komoly pereket varrtak a nyakába, hogy osztrák állampolgárként irredenta kezdeményezéseket támogat.

Na de lássuk magát az alkotást.

Először is, ami szembeötlik, az az hogy hatalmas. Mondjuk a későbbi szovjet emlékművek korában megszokhattuk az ekkora obeliszkeket, de azért a tíz és fél méteres magasság ma is tekintélyes. A szigorú szobrok témája a szokásos: Hungária, ősmagyar harcos, magyar földműves, gyermekét tartó anya. Alattuk viszont ott az összes vármegye címere. Vagyis 63 címerpajzs felfaragva, az elcsatoltak üresen hagyva, a félig elcsatoltak félig üresen hagyva.

Olyan ötlet, ami egy mai emlékműnél is megállná a helyét.

Ráadásul akár utánfaraghatók az üresek, ha visszacsatolják valamelyik vármegyét - nem tudom erre sor került-e néhány évvel később, a bécsi döntések idején. Mondjuk a négy nagy kőkockára felírt négy település nekem már kicsit sok, itt az aktuális Trianon mellé felkerült még Mohács, Muhi és Arad is, biztos, ami biztos. De hát magyarok vagyunk: ha már fáj, fájjon nagyon.

Az építményt Hübner Tibor tervezte, aki aztán tényleg nagyon sok mindenfélét alkotott. Eleinte neobarokk bankokat tervezett Ceglédtől Szombathelyig. Aztán elkapta a Bauhaus szele és Weichinger Károllyal olyan modern iskolát rittyentettek 1937-ben, a budapesti Mészáros utcába, hogy mindenkinek elállt a szava tőle. Ugyanebben az évben viszont a nagykanizsai Erzsébet téren átadták a mai városháza épületét, aminek szintén társtervezője volt. Ha valaki felületesen rápillant, azt hiheti, hogy egy évtizeddel későbbi szocreál. 

Ezt az emlékművet viszont még 1934-ben emelték. Ami külön érdekes, hogy előtt egy teljes méretű deszkamodellt építettek, hogy megnézzék, milyen lesz a végeredmény. 

A sorsát sajnos ez az emlékmű sem kerülhette el (akár csak a szomszéd téren álló Turul), a kommunisták ledöntötték. Szerencsére nem pusztult el teljesen, 1952-ben egy gödörbe ásták el a talapzat mellett, 2001-ben állították fel újra. Jelenleg egy kicsit rendezetlen a környezete, pedig egy jó tájépítészeti koncepcióval még inkább éke lehetne a térnek. Archív képeken látszik, hogy valamikor azért "jobban ki volt találva" előtte a parkrészlet. Terv már egy évtizede van rá, reméljük egyszer valóra is válik.

Önnek is van témája a megyéjéből?
Küldje el nekünk!

(Borítókép: Bődey János / Index) 

Többet olvasnál magyar városokról? Kövess Facebookon, Twitteren, vagy Instagramon.

Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.



Rovatok