Dübörög az ingatlanfejlesztés Budapesten, ami szerencsére nem csak lakóprojekteket, hanem új irodaházakat is jelent. Azért szerencsére, mert egy-két igényesebb kivételtől eltekintve, a lakóépületek többsége elég megúszósra sikeredik még az értékes építési területeken is. Az irodaház-fejlesztések átlagszínvonala azért jóval magasabban van. Oké, még azért itt is hiányoznak az igazán nagy durranások, bár tervek azok szerencsére már vannak rá. 

A Váci úti korridorban még rengeteg lehetőség van, épülnek is sorra az új házak, de azért a városban több helyen is zajlanak fejlesztések, a Corvin sétánytól a Soroksári útig. Na meg a MOM környékén. Ez utóbbi ugyan tömegközlekedésileg nem egy Váci út, ugyanakkor gyakorlatilag a recepcióig lehet autópályán jönni. Meg hát ugye a Budai-hegyek tövében járunk, egy park mellett, aminek azért elég nagy presztízse van. 

Ezen a helyen adták át ma a HillSide irodaházat. 

Az építés előtt leginkább a telekbiznisz és a tulajdonosi háttér miatt szerepelt a hírekben, de engem persze már akkor is inkább az épület érdekelt. A látványtervek alapján elég jó kis háznak tűnt. Igaz, korántsem annyira jellegzetes, mint a szomszédos Alkotás Point, amit Cságoly Ferenc tervezett, de nem is ez a célja. Az Oláh Mihály Zoltán (Konstruma Mérnöki Iroda), valamint Kis Péter (Plant Atelier) tervezte és a Market kivitelezte épülete egyszerűen egy jó és igényes irodaház szeretne lenni. Nem erre fogunk emlékezni, ha átautózunk a BAH-csomóponton, de olyan háttér lesz, ami elég menő Budapest-képet mutat, amikor valaki kocsival érkezik a városba.

A megnyitó kapcsán kaptam egy adag fotót kívülről és belülről is. Meg persze egy sajtóközleményt, amiben megírják, hogy hány szintes (8), mekkora a bérbe adható irodaterület (mintegy 22 ezer négyzetméter), és abból mennyi a kereskedelmi (400), meg hogy milyen nagy lobbija van (500 négyzetméter). 

Viszont sok újat nem nagyon tudok írni róla a látványtervekhez képest, ugyanis

Ebben alighanem nagy szerepe van Bujnovszky Tamásnak, aki nem véletlenül az egyik legjobb épületfényképész idehaza. Nincs mese, látványtervesen fotóz. A másik fontos dolog, hogy a magyarországi ingatlanfejlesztésekhez képest egész meglepő módon nagyon odafigyeltek a környezet kialakítására. (Legalábbis azokon a helyeken, amik a képeken látszanak.)

Jól néz ki a tájépítészeti koncepció a dombokkal (mint utólag megtudtam, Kristály Anikó, Termés Stúdió munkája), és hogy kerültek műalkotások is a ház mellé - bár ugye erre azért szerencsére már máshol is akad példa. 

Ami a térplasztikákat illeti, az egyik egy hatalmas HEGYVIDÉK felirat, ami hát izé. Nagyon nagy Hello Wood-rajongó vagyok, soha nem tagadtam, de a nagybetűs településnevek mint landmarkok nekem már akkor is elég unalmasak, ha nem fehér műanyagból készülnek. 

A másik szobor (itt a műlapja a Köztérképen sok fotóval) viszont kifejezetten tetszik. Szőke Gábor Miklós alkotásának funkciója van: eltakarja az iroda szellőzőcsöveit. Ez amúgy egy elég izgalmas művészeti terület (mármint a szellőzőtakarás), ha egyszer lesz időm, összeszedem, hány ilyen csuda van még Budapesten. Itt mindenesetre egy méhrajt láthatunk, ami tök jól passzol a levegő áramlásához. Több ezer rozsdamentes acélrovart vágtak ki, és aztán ragasztottak össze hömpölygő tömeggé. 

A lobbi méretét nem véletlenül emelték ki a sajtóközleményben, tényleg igazi erőssége a komplexumnak. A Bara Ákos  (Bara Design Stúdió) munkája már a terveken is tetszett, és a fotók szerint sikerült gyakorlatban is megvalósítani azokat. Tényleg úgy néz ki a fogadótér, mint egy menő hotelé. 

Ez olyan luxus, amire egyre kevéssé áldoznak az ingatlanfejlesztők, pedig tök fontos lenne. Remélem újra divatba jön a lakóingatlanoknál is.