Kiderült, milyen is lesz az az új, Kossuth téri emlékmű, amelyről már tavaly felröppentek az első hírek. Akkor még csak annyit lehetett tudni, hogy az Alkotmány utcában kap helyet, és a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára – pontosabban 2020. május 31-ig – állítják fel. Nos, mint most megtudtuk,

Mert maga az emlékmű - Zimay Balázs, építész, és Mohácsi Sándor, tájépítész munkája - szerencsére nem egy újabb szobrot jelent, sokkal inkább egy tájépítészeti beavatkozást. A Kossuth térről kizárt forgalom miatt ugyanis az Alkotmány utca zsákutcává vált, utolsó szakaszát az Igazságügyi Palota és a Földművelésügyi Minisztérium között jelenleg csak parkolásra használják. A szerdán nyilvánosságra hozott tervek szerint ezen a Honvéd utcáig terjedő szakaszon alakítanak ki egy tér felől lejtő, száz méter hosszú, négy méter széles rámpát. A végén egy körüljárható gránittömb lesz, több helyütt meghasadva, a közepén örök lánggal, amely nem emelkedik az utcaszint fölé.

A rámpa falán kétoldalt a történelmi Magyarország valamennyi – összesen több mint 12 ezer – településének neve lesz kőbe vésve az 1913-as helységnévtár szerinti változatban, egykori jelentőségüknek megfelelően háromféle betűmérettel. Vagyis, bár természetesen a trianoni évfordulóra készül a műtárgy, tudatosan nem csak az elszakított országrészekkel foglalkozik, az összetartozást azáltal is kifejezi, hogy a mai Magyarország területére eső települések nevei ugyanúgy megtalálhatók lesznek rajta. 

Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője azt mondta, hogy a látványterveken látható településnév-sorrend a valóságban nem pontosan úgy fog kinézni, ahogy a fenti képen látható:

Bonyolult, véletlenalapú algoritmus alapján az utolsó pillanatban, a szoftver utolsó futtatásakor alakul majd ki a végleges településsorrend. Figyelünk arra, hogy véletlenül se kerüljenek egymás mellé a valóságban szomszédos helységek nevei, hogy mindegyik betűméret önmagában egyenletesen oszoljon el, de arra is, hogy a hosszú nevű településeknek megfelelő hosszú kőelemek ne menjenek át a dilatációs hézagokon. A településnevek kapcsán az írásmódot illető bizonytalanságok kiküszöbölése érdekében szakvéleményt kértünk az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjától. Az alapkoncepció része volt, hogy a felhasznált anyagok azonosak a Kossuth Lajos téren használtakkal, ezt egészíti ki a rozsdamentes acél, amiből például az egyes településneveket elválasztó elemek készülnek.

Mivel az Alkotmány utca érintett utolsó szakasza teljes egészében az Országház körüli forgalommentes zóna részévé válik, és a felszíni parkolás megszűnik, a gyalogosoknak is a mainál szélesebb terület jut. A járdát egy megemelt gyepes sáv választja majd el az emlékműtől, így biztonsági korlát sem töri meg a látvány egységét. Az utcában érintetlenül maradnak a fasorok.

A két szomszédos, nagy hivatali épület számára korábban mélygarázsok építését tervezték. A legújabb információk szerint az Igazságügyi Palota alatt nem lesz mélygarázs, a Földművelésügyi Minisztérium alatti garázs pedig a Kozma Ferenc utca felől lesz megközelíthető.

A Kossuth tér és környékének 2011 óta tartó átalakítása során ez lesz az első olyan emlékmű, amelyet nem visszaállítanak 1945 előtti formájába (mint legutóbb a Vértanúk terének nevét adó Nemzeti Vértanúk emlékművét, amelynek rekonstrukciója kedvéért Nagy Imre szobrát is áthelyezték a Jászai Mari térre), hanem újragondolnak. Az eredeti Trianon-emlékmű ugyanis a Szabadság téren állt, a Kossuth térről is jól látható helyen. Ez volt a híres irredenta szoborcsoport, országzászlóval és azzal a Nagy-Magyarországot ábrázoló virágágyással, amelyet számtalan fotón és filmhíradóban megörökítettek. Ennek helyén viszont most egy gigantikus oszlop van, „Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek” felirattal, amihez senki nem mert hozzányúlni a rendszerváltás óta.

Hogy ezért kap-e kortárs megoldást a Nemzeti összetartozás emlékhelye, azt nem tudom, de a magam részéről nem bánom. Ugyan nem vagyok nagy híve az újabb és újabb emlékműveknek, de ha muszáj állítani valamit a 21. században, akkor sokkal jobban szeretem az ilyen beavatkozásokat, mint a hagyományos monumentális szobrokat. A választott megoldás határozott előnye, hogy sehonnan nem zavar bele az Országház látványába, még az Alkotmány utca felől sem. Kis rosszindulattal: kizárja, hogy erre a kiemelt pontra a jövőben valami gigantikus giccset helyezzenek, és a Kossuth tér is „elszabadságteresedjen”.

Arról nem is beszélve, hogy abszolút Insta-kompatibilis turistalátványosság lesz: előre látom, ahogy mindenki a saját városa/faluja neve előtt szelfizik majd. 

Érdekelnek a közetek? Kövess Facebookon és Instagramon is.