Tovább dagad a Kócsag-botrány - írnák holnap a reggeli lapok, ha megjelennének vasárnap is, de így csak én tájékoztathatok mindenkit a Bertalan Lajos utcai tűzfalátfestés újabb fordulatáról. Gyorsan össze is foglalnám mi történt eddig:

• Szólt a Színes Város, hogy a MOME tervezőgrafikus diákjai öt tervet készítettek egy budai tűzfalra, amelyet tavaly szintén az ő elképzelésük alapján festettek le. Akkor került ki Zsuffa Zsanna Lídia Szépnagymadara - elmondásuk szerint ideiglenesen. Itt az Urbanistán lehetett megszavazni, hogy mi kerüljön most a helyére.
• A nép szavazott ugyan, de közben petíciót is indított, hogy egyik terv se valósuljon meg, maradjon a Szépnagymadár (közkeletű nevén a Kócsag). A Színes Város és a MOME engedett, elhatározták, hogy nem festik át a falat, amiről szintén hírt adtam az Urbanistán.
• A cikk megjelenése után jelezték többen is, hogy a tavaly pályázó hallgatók nem tudták, hogy nem végleges alkotást készítettek, ez csak ősszel derült ki számukra. Szóval most kicsit meglepte őket, hogy sokan úgy tekintenek a Kócsag alkotójára, mintha elvenné a lehetőséget mások elől.
• Most pedig a MOME több tervezőszakos hallgatója írt nekem egy amolyan nyíltlevél-félét, ugyanis őket is számos támadás érte, főleg kommentekben, miközben nekik eszük ágában nem volt a Kócsag helyére alkotni, sőt egyáltalán nem bánják, hogy nem valósulnak meg a terveik. Na de át is adnám nekik a szót:

1) Nem örültünk a feladatnak.

Ugyanúgy, ahogy a város lakói, mi sem feltétlenül örültünk annak, hogy leváltásra kerül a kócsag. Ha nem is mindenki, de a csoport 90%-a egy "szükséges rosszként" élte meg az elejétől kezdve a feladatot. Így hát aztán nem is sajnáljuk, hogy végül nem valósulnak meg a tervek.

2) A reakciókon nem vagyunk meglepődve.

A projekt tényleges megkezdése előtt többen tartottak kisebb közvéleménykutatást, hogy megtudják, a környékbeliek mit látnának szívesen a falon. A válasz nagyon sokszor már akkor "maradjon a kócsag" volt. Ezt a projekt vezetői meglehetősen könnyen figyelmen kívül hagyták.

3) A téma

Idén a Bauhaus 100. évfordulója van, szinte minden egyes egyetemi feladatunk valamilyen formában kapcsolódik hozzá. Nem volt ez másképp a tűzfalnál sem, csak adalékként még az is hozzájött, hogy a MOME amúgy költözik, és akkor ezt hozzuk már össze azzal, hogy Bauhaus 100 van, mert hát ezek tökre egyértelműen összefüggnek, meg minden. Nehezen megfogható téma volt, sokan kicsit mondvacsináltnak éreztük. (Ez persze még viszonylag kevésbé lényeges szempont, rossz feladatkiadások gyakran adódhatnak...)

4) Született "jó" munka.

A végső leadott munkák között volt sok olyan illusztratív elképzelés, amelyik méltó utódja lett volna a kócsagnak. Ezek közül a csoport meg is szavazott egyet a top 5 közé. A projekt vezetői ezt utólag cserélték le egy geometrikus, tipográf változatra, számunkra eléggé érthetetlen módon. Ha bent maradt volna, valószínűleg sokkal jobban megoszlottak volna a vélemények is.

Összességében annyi a lényeg, hogy nem szeretnénk, ha több száz ember tehetségtelen, dilettáns, rossz szándékú kontárnak tartana minket, mert ez a projekt sok-sok körülmény miatt egyáltalán nem ad képet arról, hogy mire vagyunk képesek.

Eddig a levél. Most hogy tényleg minden érintett megszólalt az ügyben (talán csak a Kócsag nem), remélem véget ért a történet, és mindenki elégedetten szemlélheti a klassz madarat tovább a Bertalan Lajos utcában.