Világszerte kevés a híres építésznő, de azért mondjuk Zaha Hadid nevét mindenki ismeri, akit csak kicsit is érdekel a téma. Magyarországon viszont már bajban van az építészet iránt érdeklődő ember, ha nagy hirtelen női tervezőt kell mondania, pláne ha meg kell neveznie egy alkotását. Nem azért persze, mert nem ismeri eléggé a szakmát, hanem azért, mert az elmúlt évtizedek nem annyira kedveztek az építésznőknek. Azok akik mégis ezt a szakmát választották, legtöbbször a nőiesebbnek tartott belsőépítészetben érhettek el sikereket ("a belsőépítészet az majdnem lakberendezés, az meg már majdnem házi munka ugye"), esetleg egy férfi tervező árnyékában maradtak.

A helyzet szerencsére változóban van, olyannyira, hogy ma már általában több fiatal nő választja a szakmát, mint férfi. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekből is ismerünk nem egy neves magyar alkotót. Kovács Dániel néhány éve bemutatott egy rövid listát, de a 111 év 111 híres ház könyvben is szerepel kettő (Mináry Olga és Bozsó Annamária). Persze azért egy 150 építészt tartalmazó listához képest ez elég szerény felhozatal, de ez nem a szerzők hibája. 

Ezért is örültem neki, hogy most van apropója Csomay Zsófia bemutatásának, hiszen a MOME Építészeti Intézete címzetes egyetemi tanárának nevezték ki.

"Csomay Zsófia évtizedek óta tanszékünk, illetve intézetünk egyik kiemelkedő meghívott oktatója, diákok nemzedékeinek meghatározó tanáregyénisége. Munkássága építészként és oktatóként is kiemelkedő, közéleti tevékenysége is figyelemreméltó, etikus értelmiségi magatartása példamutató" - írta indoklásában Kovács Csaba,  az intézet igazgatója.

Hogy az oktatás mennyire fontos számára, arról egy tavalyi interjúban beszélt az Építészfórumon. „A tanítás szoros kapcsolatot teremt a gyerekekkel, bizalmi viszony alakul ki köztünk. Ezt tükrözi az is,

amikor egy tervet beszélünk át, akkor ez a fiatal a legbensőbb gondolatait mondja el. Ez olyan, mintha meztelenre vetkőzne.

A lényeg nemcsak az - és ez nekem nagyon jó érzés -, hogy sok embert szerethetek, hanem a gyerekeken keresztül érzem azt, hogy mi minden zajlik ma a világban, hogyan módosult és hogyan vett más irányt a hagyományos építészet, hogy melyek a világ valóságos problémái. Figyelek, és mélyen érint minden, ami az országgal, a várossal történik. Annak ellenére, hogy jóval idősebb vagyok náluk, mégsem érzem magam annak, mert van bennem még erős kíváncsiság, közlési vágy, ami velük valóságos párbeszéddé alakul.” 

Ő azonban nem csak tanít, de alkot is. Legismertebb munkája alighanem a Fő utcában álló, középkori romot körülölelő irodaház, melyet sokan úgy ismernek, mint a Linda sorozat rendőrszékházát (s melyet később szintén az ő tervei alapján korszerűsítettek). 

A Magyar Iparművészeti Főiskola építész tanszékén végzett 1964-ben, mestere Pogány Frigyes volt. 1967-1986 között a Közti, 1986-90 között SOFORM Stúdió, majd 1990-től annak jogutódja, a CET Budapest tervezője. 1989-től egykori iskolájában, a Magyar Iparművészeti Főiskolán (a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen) tanít építészeti tervezést.

Természetesen nem ez az első elismerés pályája során. A Hegedűs Péterrel tervezett Békés Megyei Könyvtárért Ybl-díjat kapott 1986-ban, 1995-ben Pro Architectura díjat Heppes Miklóssal  az ART Hotelért,  2002-ben a Herendi Porcelánmúzeumért, 2009-ben pedig a Veszprémi Szabadidőközpontért. Príma díjas, a  Magyar Köztársaság érdemes művésze.

Első munkáját mesteriskolásként a Köztiben kapta: az EMKE szálló Maxim mulató belsőépítész tervezője volt. Itt tervezte a Műszaki könyvtár Szolgáltatóházát, a már említett Fő utcai irodaházat, és a békéscsabai megyei könyvtárat is. További fontosabb munkái: Margitszigeti Nagyszálló építészeti és belsőépítészeti rekonstrukciója, Art-Hotel, Remetekertvárosi Óvoda, Herendi Porcelánmúzeum belsőépítészeti és építészeti kialakítása, pásztói evangélikus templom, Raoul Wallenberg vendégház, Völgyikút Ház, Dunapest Rezidenciák, Duma színház, a MOME Műterem- és Médiaház. Jelenlegi irodájuk, a CET Budapest munkáinak többségét megtalálni a honlapjukon.

Csomay Zsófia több videója is szerepelt már a blogon. Ház+Mesterek sorozatban arról mesélt, mit is jelent neki az építészet, és milyen szerinte a jó ház:

Egy másikban a saját maga tervezte otthonát mutatta be.

A legklasszabb videót róla viszont nem tudom ideágyazni, csak linkelni: a Borderline Architecture kisfilmjében csak a kezét láthatjuk, ahogy rajzol. Mindenképp érdemes belenézni!

Sorozatunk az Urbanista és a MOME Építészeti Intézetének együttműködésében, az NKA támogatásával készült. Ha érdekel az építészet, kövess Facebookon és Instagramon.