– Halló.

– Szia, Petike, itthon vagy?

– Szevasz, főnök. Ja, hétvégén vége lett az ibizai melónak.

– Fasza, csak mert volna megint valami. Vannak most embereid?

– Akadnak. Pedro meg Csumpi tuti ráér, Ádáz is biztos elérhető. Felhőt nem tudom, mert ott bármikor jöhet a gyerek, de amíg nincs para, szerintem ő is mozgósítható.

– Szuper. Akkor szedj össze, akit tudsz, és kedd reggel el kéne mennetek a Nemzeti Választási Irodába.

– Hogy hova?

– Alkotmány utca eleje, ott van egy köpésre a Néprajzi Múzeumtól.

– Mi? Honnan?

– Na, bemész a Morrison's 2 mellett, és mész tovább, amíg azt nem látod, hogy Alkotmány.

– Oké, így meglesz. Mi a meló?

– Nekem sem egészen tiszta, de meg kéne akadályozni, hogy egy faszi odaférjen egy ügyintéző ablaknál valami blokkológéphez.

– Miért olyan fontos ez a blokkolóizé?

– Mit tudom én. Valami szavazás.

– Oké, már le is szartam. Életemben nem szavaztam. A faszit megverjük?

– Dehogy, semmi durvulás! Politikus a csávó. Udvariasan viselkedtek, de határozottan.

– Hmm. Akkor Ádáznak mégsem szólok. Hogy ismerjük fel a faszit?

– Elküldöm a képét sms-ben.

– És akkor csak álljunk előtte falat?

– Aha. Lesz ott egy idősebb nő is egy másik csávóval, őket kéne majd átengedni.

– Jössz te is?

– Nem, inkább nem kockáztatok. Pár éve egy bulvárlap lefotózott a megbízóval, nem lenne jó, ha valaki azt most előásná.

– Miért, ki a megbízó?

– Azt nem kell tudnod, Petike.

– Jó, én leszarom. Mennyi a della?

– Nem jársz rosszul. A szokásos másfélszerese.

– Számlás?

– Nem, okosba. Meg valami bónusz is lesz, ha mindent megtutiztok, csak még nem tudom, hogyan. Úgy volt, hogy Erzsébet-utalványt kapunk, de lehet, hogy máshogy lesz.

– Okés. Van még valami?

– Ja, igen. Valszeg ott fog tülekedni a sajtó.

– Nabazmeg. Mit csináljunk velük?

– Kerülitek őket. Ha kérdeznek, nem nyilatkoztok, azt mondjátok, magánügyben vagytok ott. És takarjátok az arcotokat, ha fotózni akarnak. Úgyis lesz nálatok egy-egy mappa.

– Mappa? Minek?

– Azt nem kell tudnotok. De ha vége, el is dobhatjátok, úgysem lesz benne semmi.

– Rendben, te vagy a főnök.

– És Petike, tényleg semmi hepciáskodás, jó? Még egy bazmeget se mondjatok senkinek. Ebből úgyis nagy balhé lesz.

– Akkor miért kell odavonulnunk?

– Tököm tudja. Még az is lehet, hogy direkt akarnak balhét, hogy erről beszéljen mindenki.

– De ha úgyis balhé lesz, miért nem verhetjük meg a faszit?

– Mondom, hogy politikus. Teljesen hülye vagy? Azok nem így intézik.

– Oké, oké, bocs. Akkor tudok mindent. Utána felhívlak, hogy ment.

– Nem kell, a tévében úgyis látom majd. Meg a meccsen úgyis találkozunk.

– Okés. Küldd majd a képet. Csao!

– Meglesz. Csao!

A témában megjelent összes  cikkünket és videónkat itt találja .