Tisztelt nyomozó hivatal!

Szeretnék önöknek részletes írásbeli tanúvallomást tenni. Remélve, hogy ezzel mind a BKV-s fakocka-ügyben, mind a BKK elleni rendszerszintű kibertámadás ügyében indult büntetőeljárás előrehaladását nagyban tudom segíteni. 

Azzal kezdem, hogy 2017-ben ismertem meg Hekker Zoltánt. Egy ismerősöm, név szerint Tóth Balázs mutatott be neki, aki a kormánybuktatásra szerveződő propagandasajtónál dolgozott. Akkor még nem sejtettem...

Mit nem sejtettem?

Hogy békaemberekkel fogok találkozni.

De ne siessünk előre. Úgy kezdődött, hogy Hekker Zoltán cipőfűzést imitálva fakockát dobott a metróajtó vezetősínébe. A fakockában rétegzett préseléses technikával kódolt kémjelentések voltak. A kémjelentések a BKK világraszóló találmányának, az online bérletértékesítésnek gyenge pontjait tartalmazták. 

A fakocka kettős célja az volt, hogy 

1. diverzáns akciót végrehajtva lerombolja a népszerű BKV-ba és az atombiztos felújított orosz metrókba vetett mérhetetlen közbizalmat, 
2. titkos kódot alkalmazva értesítsen engem, az Index „hírportál” „újságíróját”, hogy kenyéradó gazdám, a Magyarország és Európa elpusztítására törő háttérhatalom elérkezettnek látja az időt a híres BKK megtámadására is.

A Budapest büszke bástyájának számító BKK ugyanis olyan, az űrtechnikát és a paranormális jelenségeket ötvöző digitális bérletértékesítési rendszert dolgozott ki, amivel Magyarország egy csapásra nyerte volna el a fizikai, a kémiai, a matematikai, sőt a Béke Nobel-díjat. Ezt megelőzendő gyors konspirációs manőverre volt szükség.

Kenyéradóm arra utasított, hogy a Duna alatti metróalagútban rezisztáló békaemberekkel gyors tanácskozást folytassak. Ürgebőrbe varrt napiparancsukban ez állt: Hekker Zoltánt arra kell biztatnom, hogy 300 millió forint értékű, professzionális támadást indítva omlassza össze a BKK új, világszínvonalú rendszerét, majd a bűnözővel együttműködve hitessük el, hogy az egész egy kétes finanszírozású, gyenge minőségű, bukásra ítélt próbálkozás volt. 

Hekker Zoltán kezdetben bizonytalanságot mutatott, nem értette ugyanis, hogy a BKK elleni szabotázs miért ingatná meg a főellenség magyar kormányt, ami már hosszabb ideje amúgy is hideg közömbösséget mutat a két fővárosi közlekedési cég iránt. Mély összefüggéseket felvillantó érveimmel azonban meggyőztem. "Zoltán, a nemzetközi helyzet fokozódik!" - mondtam neki, és ettől jobb belátásra tért.

Az akció ugyan sikerült, de a tálalásba hiba csúszott. A nagy sikert a kormánybuktatásra szerveződő balliberális propagandasajtó majdnem előbb propagálta, minthogy megkezdődött volna maga a mesterterv végrehajtása. Hiába, a nagy buzgalom, ugye. Nem sokon múlott tehát a lebukás, de mégis sikerült elkerülni. Csakhogy az igazi független kormánypárti újságírás utolsó harcosai végül így is átláttak a szitán, és megírták, mi az igazság.

Ezek után nem mondhatok mást, tisztelt hatóság, mint hogy mindent megbántam, tetteimet a történelem sem ítéli majd meg. Egyben elnézést kérek a zavarásért, engem kellene felakasztani. Külön szeretném felhívni a hóhér úr figyelmét, hogy jól be van ágyazva a csigolyácska.